Apró örömeink luficsokra

11d0cb8a-475b-4541-abf1-f897604b5ebb.jpg

A hónap első óráját egy Boldog mondóka megtanulásával kezdtük. Miközben megtanultuk az örömsoroló mondókát mozgásos gyakorlatokat is végeztünk. Testileg- lelkileg is feltöltődtünk.
„Hogyan lehetsz bárhol,
és bármikor boldog?
Ha a napsugarad, a szívedben hordod!”
Így hangzottak a mondóka utolsó sorai. Beszélgetőkör segítségével felidéztük azokat a pillanatokat, amikor sikerült a napsugarat a szívünkben hordani. Ezek a pillanatok az apró örömök! Egymás figyelmébe ajánlottuk, hogy a mindennapjainkban ne felejtsük el észrevenni őket. Apró tárgyakat hoztam, amelyek apró örömöket idéztek. A következő órán meghallgattuk Bagdi Bella : Imádok élni című dalát A gyerekek kedves örömöket idéző , apró kacatokat hoztak el otthonról. Megosztották egymással, hogy milyen apró örömöket idéznek a tárgyak. Mivel nőnap közeledett ajándékot készítettünk A lányok a saját részükre rajzoltak egy virágot, a szirmaiba saját tulajdonságaikat írták. A fiúk kedves nő ismerőseiknek készítettek virágot.
A harmadik órán verseket olvastunk apró örömökről. Majd rövid történeteket olvastam Dániel András: Kicsibácsi és kicsinéni meg az Imikém című könyvéből. A gyerekek meglepődtek, hogy milyen hétköznapinak gondolt apróságoknak tudtak örülni a történet szereplői. Azt is megbeszéltük, hogy milyen stratégiát tudunk kialakítani az apró örömök tudatos észrevételére.
A hónap utolsó óráján meghallgattuk a Mondd hányszor című dalt. Inspirált minket ,hogy könnyen felidézhessük eddig átélt apró örömeinket. Szív alakú léggömbökre rajzoltuk apró örömeinket. Lufijainkat a szelek szárnyára bocsátottuk, hogy ezzel is örömet szerezzünk nektek!

Képek