Apró örömeink

Apró örömeink

Egy nap megkérdeztem a tanulóktól, hogy tudnának-e mondani a mai napról olyan dolgot, aminek örültek. Így sikerült elkészítenünk a közös örömleltárt. Volt aki a szünetnek örült, volt aki az evésnek, de akadt olyan is, aki a kibékülésnek örült. Szóláncot is játszottunk, melyben apró örömforrásokat neveztek meg.
    Elolvastam ,,A tizenkét hónap” című mesét, megbeszéltük, hogy mi jellemzi a mesében szereplő két embertípust: az egyik  észreveszi a körülötte lévő örömöt adó apró dolgokat, a másik pedig nem. Bizony hajlamosak vagyunk, hogy csak a rosszat vegyük észre. Arra buzdítottam a gyerekeket, hogy ők is próbálják mindenben a jót észrevenni, mert akkor sokkal jobban fogják érezni magukat, sőt boldogabbak lesznek.
Minden hónapot felsoroltunk a maga jellegzetességével és pozitívumaival. A tanulók lerajzolták a kedvenc hónapjukat, és bemutatták. Általában a születésnapjuknak megfelelő hónapot ábrázolták.
    Óra végén meghallgattuk Bagdi Bella ,,Imádok élni” című dalát, és ráhangolódtunk az öröm megidézésére, az örömmeditációra.
    A következő boldogságórán örömkereső sétára mentünk. Figyeltek, hallgatóztak, hogy minél több mindent kipipáljanak a listáról.
     A kisebbek elkészítették Örömkét, érzékszerveiket felhasználva megtapasztaltak néhány kellemes dolgot.
    A termekbe virágos kertet varázsoltunk, hogy a tavaszt közelebb  hozzuk magunkhoz, és, hogy kellemes légkörben érezhessük magunkat.
    Március nem múlhat el az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc emlékeinek felidézése nélkül. A helység kultúrotthonában megemlékezést tartottak, ahová örömmel készültünk óvodásokkal, kisiskolásokkal. Az esemény meghitt, felemelő érzésekkel gazdagította örömérzetünket.

Képek