Amit kapok, s amit adok

Madarak.jpg

Hetek óta készültünk a Népmese napjára és az Állatok világnapjára. Mindkét témát a hálára fűztük fel a gyerekekkel. Ebben az életkorban a legnagyobb mértékben az állatokon keresztül tudják megtapasztalni, mi is a hála. Az osztályunk tanulóinak döntő többségénél van házi kedvenc vagy haszonállat otthon, melynek gondozásában napi szinten örömmel vesznek részt. Mindezekről szívesen mesélnek nekünk és társaiknak. Élményeiket sajátos módon rajz- és technika órán is megjelenítették. Más tantárgyi koncentrációban is felbukkantak az állatok. Magyar órán tulajdonságokat és szólásokat gyűjtöttünk majd megmagyaráztuk azok jelentéstartalmát.
Pl:-Ravasz, mint a róka; -Okos, mint a tavalyi kos; -Buta, mint a szamár… Ének órán több alkalommal vásárba mentünk és fél pénzen állatot vettünk, aminek a hangján szólaltunk meg. Egy-egy népmese erejéig állatok bőrébe bújhattak a gyerekek megtapasztalva azok jellemét, melyet nagyon élveztek.
Játék közben ismét átélhették a hála érzését, és ők maguk fogalmazták meg mennyi mindent kapnak kis kedvenceiktől. A gondoskodásért cserébe ők is szeretetet adnak. Ezzel viszonozzák az állatok a mi szeretetünket- vallják, valljuk.
Saját szavaikkal írták le amit George Elist is megfogalmazott, miszerint: Az állatok csodálatos barátok – nem tesznek fel kérdéseket, és nem bírálják az embert”.
Élményekkel teli időszakot tudhatunk magunk mögött, konstatálva, hogy hálásnak lenni csudajó!

Képek