Amiért hálás lehetek

20180921_115258.jpg

Az első boldogság óránk nehezen indult. Nem mondtam előre a gyerekeknek, hogy milyen óránk lesz, csak az óra elején. Sajnos mindannyian nagyon fáradtak voltunk, már a 7. órában jártunk. Előtte keveset találkoztam a gyerekekkel, mert más osztályokban is tanítottam. Amikor bementem a terembe, sok magatartási probléma merült fel, ami a nap során összegyűlt, és meg kellett beszélnünk őket. Ez után kezdtünk bele a „boldog” órába. Ahogy a témában haladtunk előre, egyre jobban ellazultunk, felszabadultunk. Sok jó és szép gondolat merült fel a gyerekekben. Az óra végén mindenki választott egy tanulót, akit megölelt és elmondta, miért lehet hálás neki. Megkértem őket, ha lehet, ne válasszák kétszer ugyanazt a gyereket. A kör vége felé volt, aki engem választott. Meglepődtem, nem számítottam rá. Sőt olyan tanuló volt, akivel a magatartása miatt óra elején kicsit el kellett beszélgetnem. Nagyon aranyosak voltak a gyerekek, jó lett a hangulatunk, örültünk egymásnak és túl tudtunk lépni a fáradtságon és a rossz hangulaton. Másnap a rajz órán rajzokba öntöttük gondolatainkat és puzzle formában raktuk össze, miért is lehetünk hálásak a nap adott szakaszaiban.

Képek