Boldogságóra Program

Reggeli körben a lazító gyakorlatok végzése után belenéztünk a varázstükrünkbe és elmondtuk egy-egy látható és egy-egy tükörben nem látható jó tulajdonságunkat.
Utána olyan meséket idéztünk föl, gyűjtöttünk össze, amelyek rosszul kezdődtek, de jól értek véget. A gyerekek elég sokat találtak, pl. A három csibe, a kismalac és a farkasok, Piroska és a farkas, A kiskakas gyémánt félkrajcárja, A három pillangó… Aztán saját történeteket mondtak el, amelyek velük történtek meg, és a rossz kezdet ellenére jó véget értek:
Mentünk a Nénjéhez kocsival, és Apa vezetett. A rendőr bácsi megállított. És féltem, hogy mi lesz? Megbüntet? Papírokat kért apától, és Apa odaadta. A rendőr bácsi megnézte. Visszaadta. Azt mondta, mehetünk, és nem büntetett meg! Mert az Apukám jól vezetett!
Én szomorú voltam, mert nem voltam első soha, mikor fölkeltünk. Ruben mindig előbb kész lett, és Anna is! És mondtam Anyának, hogy mindig megelőznek! De Anya mondta, hogy segít, és legyőzzük őket! És hazamentünk, és gyakoroltunk! Öltöztem, és Anya mérte az órával. És aztán tegnap első lettem!
Az úgy volt, hogy Anya szólt, hogy hol a fülbevalóm? És nem volt meg! Nagyon szomorú voltam, meg minden. Anya is megijedt. Ketten kerestük. Sokáig. Aztán átmentem Szabihoz. Felmásztam a fára, és amikor lemásztam róla, a fűben megtaláltam, mert csillogott! Anya is örült!
A történetek után lerajzoltuk, mit csinálunk mikor boldogok vagyunk. Az egyik kislány sok lufival szállt az égig, a másik repülővel, a harmadik a családjával kirándulni indult, egy másik báli ruhában táncolt. a kisebbek optimista szemüveget színeztek, hogy azon majd átnézve meglássák a jót.
Végül együtt fölraktuk a boldog vár második lépcsőfokára az optimizmus jelét.

Képek