Boldogságóra Program

Ez a hónap nagyon sűrű volt mindenféle szempontból, de most is több órán is foglalkoztunk a témával. Ez az a téma, amely szinte mindig napirenden van a tanév során.
Az első órán rövid gyakorlatokkal kezdtünk (Mozogj a tükrömben…). Ezt követően egy beszélgetéssel folytattuk, hogy megalapozzuk a hangulatot. Távolról indultunk, az emberiség és a társadalom fontosságával kezdtük, és azzal, hogy az ember alapvetően társas lény. A népmese, amelyet feldolgoztunk Boldizsár Ildikó egyik könyvéből származik: A kő meg a kocsisok. Ebben az összefogás ereje jelenik meg, ahol több nemzetiségű, egymásnak idegen emberek fognak össze egy cél érdekében. Innen közelítettünk a társadalom, majd a kisebb közösségek felé, és beszélgettünk arról, hogy milyen típusú közösség milyen pozitív energiákkal lát el minket, és mi történik az emberrel, ha az alapvetőek hiányoznak.
Egy következő órán „villámrandit” játszottunk, melytől eleinte féltem, mert nagyon vegyes társaság, és sok a feszültség köztük, de ügyesen (és humorosan) megoldották. Ezt követően tulajdonságokat és jellemzőket kaptak, melyek megválaszolásához oda kellett menniük a másikhoz, és megkérdezni őket. Később elkészítettük a „barátság ötöst” is, melyben olyan tulajdonságokat tüntettek fel, mint a bizalom, a segítőkészség, a vidámság, a közös érdeklődés, közös tulajdonságok… Összesen három órát foglalkoztunk a hónap témájával, ehhez kapcsolódóan dráma órán kimondottan ilyen gyakorlatokat végeztünk. Zárásként kapcsolódva a közelgő Mikuláshoz és a jócselekedetek hónapjához, kihúztuk a neveinket egy sapkából (én is), és így kijelöltük azt a személyt, akinek két héten keresztül „angyalkája” leszünk, segítjük, támogatjuk (nem édesség, nem ajándék). Két hét után meg fogjuk beszélni, hogy ki kit segített, rájöttek-e.

Képek