A sok-sok barát

Elsőben amikor idejöttem, nem ismertem senkit csak Lórit és Márkót, mert velük jártam óvodába. Beszélgettem velük és később elkezdődött az évnyitó.
Ezután felmentünk a terembe, letettük a táskánkat és elköszöntünk anyukánktól. Később a tanárnénikkel ismerkedtünk:
-Szervusztok én Csilla néni vagyok, én pedig Ági néni! – mondta a két tanító néni- Nagyon örülünk, hogy mi taníthatunk benneteket és reméljük, jó lesz nektek is, hogy ide járhattok.
– Még ma nem fogunk tanulni – mondta Ági néni.
-Ne féljetek tőlünk, nyugodtan gyertek ide hozzánk, ha bármi bánt benneteket.
S azután jött körbe a tanító néni és odaért hozzám:
-Szia! Téged hogy hívnak?
-Móricz Péter Márk – mondtam dadogva.
– Péter. Rendben.
S már négy éve tanítanak minket. Azóta már mindenki, mindenkinek a barátja. Azóta kiderült, hogy mindenki jófej és ezért nagyon jó ebbe az osztályba járni.
Móricz Péter Márk