Boldogságóra Program

A hónap választható ötletei, feladatai, játékai közül sokat sikerült megvalósítani, így gazdag Boldogságóráink voltak októberben. Sőt, mivel nagyon hamar elszaladt az október, így az őszi szünet után, novemberben még folytattuk a téma feldolgozását.

Az első Boldogságórán beszélgettünk arról: Milyen a pozitív szemléletű ember? Az optimista hogyan néz szembe a nehézségekkel, akadályokkal? Hogyan törekszik, és mi segíti céljai elérésében? Kit tartanak az osztályban a legoptimistábbnak?
Az optimizmusról szóló idézetek segítségével próbáltuk körüljárni a fogalom lényegét. Kiemeltük belőle a kulcsszavakat. Biztató mondatokká alakítottuk át őket: „Pozitív a hozzáállásom!… A fény én vagyok!… Ez igen!… Bízom a jövőben!… Optimista vagyok!… Sikerülni fog!… Sikeres vagyok!… Megcsinálom!… Előrelátó vagyok!… Erős vagyok!… Tudok örülni!… Kitartó vagyok!… Igyekszem meglátni a jót!… Képes vagyok rá!… Tudok küzdeni!… Minden rendben!… Vidám vagyok!… Bevállalom!… Szeretem a kihívásokat!… Sikeres vagyok!… Bíznak bennem!… Pozitív vagyok!… Bízom a jövőben!…”

Sokat játszottunk is. Jókat nevettünk az Igen! Nem! De! Csak azért is! játék megtanulásakor.
A „Mocsárjárás” játékot mi az udvaron valósítottuk meg. Zöld kartonpapírok szolgálták a kis szigeteket. Többféle játékot is kitaláltunk. Sípszóra kellett adott távolságból a kis szigetek felé futni, kettesével, vagy hármasával a szigeteket elfoglalni. Egy másik játékban csapatokat alkottunk. Kijelöltük a játékterületet, ez volt a mocsár. Váltóverseny-szerűen indultak a csapat játékosai. Úgy kellett haladni, hogy a kartont mindig a lábuk alá rakosgatták, nem lehetett róla lelépni.

Az „Optimizmus vára” című feladatot kétféleképpen is megvalósítottuk.
Először várépítő versenyt játszottunk. Cél az volt, ki tudja adott idő alatt a magasabb várat építeni. Két csapatot alkottunk. A csapatnak meg kellett választani a versenyzőjét. Még taktikai megbeszélést is tartottak, ahol jó tanácsokkal látták el az építőt. Természetesen igazi optimistaként egész verseny alatt folyt a biztatás, buzdítás mindkét csapat részéről.
A másik megoldás az optimista vár színezése volt. A várhoz vezető utat, a vár tornyait, kapuját, kertjét pedig a fentebb említett kulcsszavak, idézetek és biztató mondatok díszítették.

A legérdekesebb feladat az „Optimista esernyő” című volt. A mi alkotásainkon lévő szivárvány-esernyő az optimizmusunkat jelképezi. Megvéd bennünket, nem ijedünk meg a ránk zúduló nehézségektől, problémáktól. Vidáman folytatjuk a céljaink felé vezető utunkat. Elkészítettük az osztály Optimista esőköpenyét is. Kis színes, pozitív megerősítéseket tartalmazó foltokat ragasztottunk rá.

Az októberi iskolai programok is jól kapcsolódtak a havi témakörünkhöz, kihívások elé állítottak bennünket. A Bolyai napon az akadályversenyen bizonyíthattuk, hogy pozitívan állunk a leküzdendő feladatok elé.
A Bolyai Galériába alkotásokat készítettünk az Ősz témakörhöz kapcsolódóan. Sok időre, kitartásra, biztatásra volt szükség, hogy elkészüljenek a rajzok, hogy célunkat elérjük, és értékes, kiállításra való munkák szülessenek.

Képek