A megbocsátás gyakorlása

bocsanat-allat1.jpg

A megbocsátás gyakorlása

A megbocsátás valamennyiünk számára nehéz kihívás. Csoportunk fiataljainak is komoly feladatot jelent, ezért annak tisztázásával kezdtük, hogy mi nem a megbocsátás. Látszott a megkönnyebbülés az arcokon, amint kiderült, hogy nem elnézésről, mentegetésről, de még csak felejtésről sincs szó. Fontos viszont, hogy aki megbocsátott, az lemond a haragról és leteszi a sérelmeket.
Megosztottunk egymással néhány megbocsátás-történetet, amikor mi kértünk őszintén bocsánatot valakitől, és olyat is, amikor tőlünk kértek bocsánatot. Érdekes módon inkább az iskolatársakkal kapcsolatos eseményeket mondták el egymásnak a fiatalok, és abban egyetértettek, hogy a családban sokkal nehezebb megbocsátani. Ennek okairól is elbeszélgettünk. Valószínűleg nehezebb a szoros kapcsolatban élőknek egymásnak megbocsátani, mert ilyen helyzeteben elvárásokat támasztunk. Ebbe a rendszerbe nem illeszkedik a neheztelés, a harag, az elutasítás. Ahogy a fiatalok fogalmaztak, a szüleiktől azt várják, hogy mindig, minden helyzetben támogassák és szeressék őket. Fiatal felnőttként már többször szembesültek azzal, hogy nagyobb kérésükre, kívánságukra is nemleges válasz érkezett, vagy a szülők egészen más reakcióval válaszoltak, mint amit tőlük elvártak. Mivel ezek a helyzetek folyamatosan előfordulnak, újra és újra meg kellene bocsátani, amit különösen megterhelőnek minősítenek a fiatalok.
Elképzeltük és lerajzoltuk a bocsánat állatunkat, majd megosztottuk egymással, hogy mire gondoltunk. Milyen a hangja, tud- e beszélni, mekkora, milyen színű – és kihez küldenénk legszívesebben, hogy képviseljen minket. Volt, aki jelezte, hogy szívesen fogadná mások bocsánat állatát, bár az nem biztos, hogy hosszasan megvendégelné, legfeljebb vizet kapna.
A felhők mögött mindig süt a nap. Eddig ezt egy fiatalnak sikerült a gyakorlatban, repülés közben látnia, de a többiek is elhitték, hogy valóban így van. Mindenki lerajzolta az esőfelhőt és a kedvenc napsütéses táját, emlékeztetőül, hogy a borús, esős, viharos időnek mindig vége szakad, és a lelki viharoknál rajtunk is múlik, hogy ez milyen gyorsan történik meg.

Képek