Boldogságóra Program

Azt hiszem, elég nagy biztonsággal leszögezhetjük: nincs olyan ember, akit még soha nem bántottak meg. Sőt, talán még odáig is elmennék, hogy kimondjam: nincs olyan ember, aki még soha senkit nem bántott meg. Nem igaz? Hiszen ahogy együtt, egymás mellett élünk, forgolódunk a világban, egyszerűen lehetetlen elkerülni, hogy időről időre olyasmit mondjunk, tegyünk, ami egy másik embernek kisebb-nagyobb sérüléseket okoz. Ideális esetben egy ilyen sérülést bocsánatkérés, majd megbocsátás követ.A megbocsátás olyan téma, amiről rengeteget hallhatunk. Elsősorban azt, hogy ahhoz, hogy boldog, teljes életet élhessünk, meg kell tanulnunk elengedni a sérelmeinket.
Vajon hogyan tudnánk könnyebben megbocsátani másoknak? Hogyan tehetünk szert empátiára azokkal szemben, akik megbántottak bennünket?ezekre a kérdésekre kerestük ebben a hónapban a választ.
Vittünk be a terembe Jácintot és megbeszéltük hogy a megbocsájtás virága e kis növény. Megbeszéltük hogy ezzel bárkitől bocsánatot kérhetünk, ha megbántottuk vele.
Megismerkedtünk a Prücsök és a harag meséjét!
Beszélgetőkör alkalmával megbeszéltük hol érezzük a testünkben a haragot amikor valaki megbánt bennünket.
Eldobtuk a köveket az udvaron és megbeszéltük hogy így kell kidobni a haragot és sérelmeket az életünkből is.
Elkészítettük a könnycseppet is. Belerajzoltak olyan sérelmeket amikor valaki megbántotta őket vízzel teli edénybe tetük. Az idő a szellő a nap melege mind segített abban hogy a fájdalom könnyei felszáradjanak.
„Ha szeretünk valakit, nem sokáig emlékszünk arra, hogy megbántott bennünket.”

Képek