Boldogságóra Program

Sajnos a hónap elején kihirdetett korlátozások miatt nem tudtam az elképzeléseim és a terveim szerint megvalósítani a 7. hónap témáját, pedig már minden készen állt hozzá. Az első héten még csak ráhangolódtunk és igyekeztünk észrevenni, valamint megélni azokat az apró dolgokat, amelyek körülvesznek minket és képesek örömet okozni: kezdett éledni a természet, előbújtak a katicabogarak, a tavasz is meg-megmutatta napsugarait, a madarak is vidítani igyekeztek éneklő hangjukkal a csoportszoba ablakában, kaptam egy új papucsot, aminek a mintája vidám és a gyerekeknek nagyon tetszett. Vártuk, hogy ez az öröm beteljesedhessen, de sajnos a világ közbeszólt ismét. Így március második hetétől már nem találkoztam a „gyerekeimmel”, az ügyeleti rendet minimális létszám vette igénybe. A program javasolt játékait, a mesét és a munkafüzet feladatait, amit a következő hétre terveztem, már nem sikerült megvalósítani. Az utolsó apró öröm, amit együtt tudtunk megélni a csoportommal az utolsó napon, mikor még mindenki ott lehetett, az a nőnapi köszöntés volt. Erre az alkalomra a fiúkkal verssel és ajándékkal készültünk, a lányokkal pedig megvendégeltük a fiúkat a köszöntés után.
A terveim között az szerepel, hogyha lehet, akkor mindenképp bepótoljuk az erre a hónapra készített játékos feladatokat és két lépcsőfokot mászunk meg egyszerre áprilisban.

Képek