Boldogságóra Program

Nagyon fontos a jóra való készség kialakítása már kisgyermekkorban. Ez megmutatkozhat az egymásra figyelésben, egymás segítésében. A gyerekek többsége iskolába lépve kiválóan érti ennek jelentését és jelenőségét. E havi boldogságóránkon ezen érzések elmélyítése volt a cél. Relaxációval indult az óra, „Körbe, körbe karikába…” cíművel, ahol köröket kellett lendületesen leírniuk, majd átírniuk, először nyitott, majd csukott szemmel. A hónap dalát hallgattuk meg ezután(Jó emberré csak a szívemmel válhatok…), melyet el is mutogattunk. Az „Adok nektek valamit” játék nagy sikert aratott, ahol egy sor mozdulatra és tárgy nevére kellett visszaemlékezniük a gyerekeknek. A téma megközelítése a magyar népmesék sorozatból a”Kőleves” című mese megtekintésével és megbeszélésével történt. A tanulók elmondták a véleményüket az anyóka, valamint a katona viselkedéséről. „Megkóstoltuk” a kőlevest: Megbeszéltük, hogy mit jelent az, hogy jócselekedet?
Kinek tennél valami jót? Mit? Miért jó jócselekedeteket végrehajtani? Adni vagy kapni jobb? Ezt követően elmondtam a hónap feladatát, amely a következő volt: A kis Jézus ágyacskája nagyon kemény. Ti tehettek róla, hogy ne kemény deszkán kelljen pihennie, hanem az jócselekedetekkel legyen „kibélelve”. Ha otthon végeztek valami jócselekedetet, kaptok érte itt az iskolában egy szalmaszálat. Ezt tesszük a Jézuska ágyacskájába. Ha sok jót tesztek, karácsonyra puha szalmaágyon fog feküdni. Napról -napra szorgalmasan végezték a jócselekedeteket a tanulók, így gyorsan gyűltek a szalmaszálak. A kis Jézus végül puha ágyon feküdhetett a gyerekek jóvoltából.

Képek