Boldogságóra Program

A decemberi boldoságóránkat az adventi ünnepkörre építettem. A gyerekek mindig nagyon várják a hónap dalának meghallgatását, főképpen, ha ez valamilyen mozgáshoz, tánchoz kapcsolódik.
Az adventi ünnep alatt nagyon fontos az elcsendesülés, a csendes várakozás, a lelki ráhangolódás. A „Jó emberré csak a szívemmel válhatok” dalt körben állva hallgattuk meg, közben egy csengőt adtunk körbe, vigyázva rá, hogy meg ne szólaljon. Időnként megállítottam a zenét, ilyenkor a csengőt tartó gyereknek egy kedves, pozitív mozdulatot kellett átadnia a mellette állónak. Kizártuk a világ zaját, kicsit önmagunk felé fordulhattunk.
A téma bevezetéséhez egy kandallót készítettünk papírból. A kandalló elképzelt melege mellett beszélgettünk a jó cselekedetekről. Arról, hogy miért van rá szükségünk, miért boldogítanak bennünket, miért jobb adni, mint kapni. Egy-egy apró zokni elkészítésével megosztottuk egymással a saját jótetteinket.
A zoknikat megszámoztuk, szépen sorban felfűztük a kandalló fölé. Meglepetésképpen a zoknik belső oldalára üzeneteket helyeztem el. Ezzel elkészítettük a csoport adventi naptárát. A téli szünet kezdetéig az üzenetek minden napra egy-egy kihívást tartogattak a csoport számára. Rendkívül lelkesek, izgatottak voltak. Az aznapi kihívást „Meglepetések napja” felolvastuk, majd rögtön végre is hajtottuk. „Készíts egy angyalt, majd rejtsd el egy első osztályos kabátjában”
Az angyal gyorsan elkészült. Az óra befejezése előtt a folyosóra lopakodtak, az első osztályosok kabátjaira lógatgatták őket. Mondanom sem kell, boldogan tették.
A téma továbbgondolása délután folytatódott. Az alsó tagozatos gyerekek számára egy meghitt adventi foglalkozást terveztem. Egymást kölcsönösen segítve dolgoztak a gyerekek. Csodálatos karácsonyi díszeket, ajándékokat készítettünk. Közös beszélgetéssel, kézműveskedéssel, énekléssel, tánccal az együttlét pillanatát, a szeretet teremtettük meg.

Képek