Boldogságóra Program

Boldogító jócselekedetek
A mindennapjaink során, nagy hangsúlyt fektetünk a szociális kompetenciák fejlődésére, a személyes interakciók minőségére, amelyek befolyásolják életminőségünket. Sok közös élményt biztosítunk a csoportba járó gyermekek számára, amely által erősítjük bennük az összetartozás érzését, teret biztosítva az erkölcsi tulajdonságok, például: az együttérzés, a segítőkészség, a figyelmesség, az önzetlenség alakulására, fejlődésére. A csoportomba járó, sajátos nevelési igényű gyermekek önállóságának fejlődése lassabb ütemben történik, az önkiszolgáló tevékenységekben, és szinte minden területen sok segítséget igényelnek, ezzel szemben ők is szívesen nyújtanak segítséget a maguk módján, amit támogatunk, és erősítünk bennük.
Az adventi készülődés kapcsán, beszélgetést kezdeményeztem a családról, a szeretetről, az ajándékozásról. Beszélgettünk a családtagokról, és arról, hogy otthon kinek mi a feladata, ki milyen házimunkát szokott végezni, ki szokott segíteni otthon a felnőtteknek. A foglalkozást a „Repül a madár, szárnyalva száll, mert szabad madár”, és a „Dagasztás” relaxációs gyakorlattal folytattuk. Ezután, Bagdi Bella: „Jó emberré csak a szívemmel válhatok” című dalát hallgattuk meg, melyre táncolni kezdtünk. A gyermekek rendkívül kedvelik a zenét, nagyon szeretnek a zenére mozogni, táncolni. A tánc, a mozgás után kellően elfáradtunk, leültünk a szőnyegre, és elmeséltem Bezzeg Andrea: Szívem, kertje című meséjét. A mesehallgatás után segítettünk Amáliának, kiszíneztük a ruháját. Szituációs játékok segítségével megtapasztaltuk, hogy milyen jó érzés bajba került társainkon segíteni. Beszéltünk a betegség miatt hiányzó társainkról, majd készítettünk számukra gyógyító szivecskéket, melyből a szomorkodó társaink is kaptak. Később, az állatoknak segítettünk a kicsinyét megtalálni, párosító játék során. A témával minden nap foglalkoztunk, például, aki segítséget nyújtott a társainak, az a gyermek kapott egy szívecskét.

Képek