Boldogságóra Program

A mai Boldogságórán a gyermekek örömmel és aktívan vettek részt a jó cselekedetek témájára épülő tevékenységekben. A foglalkozás légköre végig nyugodt, elfogadó és biztonságos volt, ami lehetővé tette, hogy a gyerekek felszabadultan kapcsolódjanak egymáshoz, és bátran fejezzék ki érzéseiket.
A ráhangolódó mozgás és az „Égig érő fa vagyok, megnövök, mint a nagyok…” relaxáció segítette a gyermekeket abban, hogy megérkezzenek a közös tevékenységbe. A gyakorlat érezhetően növelte az önbizalmukat, belső nyugalmukat, és szépen előkészítette őket arra, hogy a jó cselekedetekről, a belső erőről és a segítés lehetőségeiről gondolkodjanak.
Az adni-kapni játék során a gyermekek testi szinten tapasztalták meg az adás és az elfogadás egyensúlyát. A páros együttműködés közben megfigyelhető volt, hogy egyre figyelmesebben fordultak egymás felé, és örömmel vettek részt a közös játékban. Az „Kaptam egy…, adok egy…” ajándékozós játék különösen pozitív élményt nyújtott számukra, hiszen a nem tárgyi kedvességek továbbadása (mosoly, integetés, ölelés, kézfogás) közvetlen érzelmi kapcsolódást eredményezett.
A „Visszajött a répa” című mese kiváló alapot adott a jó cselekedetek körforgásának megértéséhez. A gyermekek életkoruknak megfelelően, mégis meglepően tudatosan beszéltek arról, miért volt jó továbbadni a répát, hogyan érezhették magukat a szereplők, és mit jelent, hogy a jóság végül visszatér. A beszélgetés során több személyes élmény is megjelent, ami azt mutatta, hogy a téma szorosan kapcsolódik a mindennapi óvodai életükhöz.
A szituációs játék során a gyermekek közösen gondolkodtak azon, hogyan tudnak segíteni különböző élethelyzetekben. A helyzeteket nemcsak megbeszéltük, hanem a gyermekek el is játszották azokat, amit nagy lelkesedéssel és örömmel tettek. A dramatikus elemek különösen élvezetesek voltak számukra, és segítették az empátia, valamint a segítő magatartás elmélyülését. A gyermekek megnyilvánulásaiból jól látszott, hogy egyre tudatosabban ismerik fel mások érzéseit, és egyre magabiztosabban keresik a segítő megoldásokat. A játék hozzájárult az empátia, a gondoskodás és az egymás iránti felelősségérzet erősödéséhez.
A foglalkozást záró vizuális tevékenység – a jószívű szívecske színezése és díszítése – békés, elmélyült hangulatban zajlott. A gyermekek nagy odafigyeléssel dolgoztak, és többük számára fontos volt megfogalmazni, milyen jó cselekedetet jelképez a kész alkotás. A tevékenység méltó lezárása volt a foglalkozásnak, lehetőséget adva az élmények megszilárdítására.
A foglalkozás végén a gyermekek egy otthonra szóló „manófeladatot” is kaptak: egy apró jó cselekedetet kell titokban végrehajtaniuk valamelyik családtagjuk számára. A feladat célja, hogy a gyerekek átéljék, milyen öröm jót tenni anélkül, hogy azonnal megneveznék őket. Ez a játékos kihívás tovább erősíti bennük a segítőkészséget, az együttérzést és az adás örömét, miközben a család életébe is bekapcsolja a Boldogságóra szellemiségét
Összességében a Boldogságóra elérte célját: a gyermekek megtapasztalták, hogy a jó cselekedetek örömöt okoznak, kapcsolatokat erősítenek, és a közösségben pozitív hatással bírnak. A foglalkozás során erősödött az egymásra figyelés, a segítőkészség és a közösséghez tartozás érzése. A gyerekek pozitív élményekkel gazdagodva, jókedvűen és nyitottan zárták a napot.

Képek