A hálapéldakép

Hálapéldakép
A mi osztályunkba jár egy kislány, akit Dorikának hívnak, és amikor másodikosok voltunk, teljesen elveszítette a látását.
Az első boldogságóránkon arról beszélgettünk, ki miért hálás. Dorika kezdte a válaszadást:
– Én azért vagyok hálás, mert valaha láthattam!
Az egész osztály elcsendesedett, mindannyian el-
gondolkoztunk, és a legtöbben meg is változtattuk,
amire először gondoltunk. Beszélgetni kezdtünk ar-
ról, hogy olyan természetesnek tűnő dolgokért is lehetünk hálásak, mint a testünk és az érzékszer-
veink egészséges működése. De amiért az összes gyerek hősként tiszteli Dorikát, hogy állapotát milyen pozitívan fogadta el, és a nehézségek el-
lenére mindig vidám, energikus és tettrekész. Ez a
hozzáállása nekünk is erőt ad a mindennapi
problémáink leküzdéséhez.
Mivel nekünk az osztályban saját hősünk van, akire példaképként tekinthetünk, róla írtuk meg a történetünket.
4.b osztály – Bölcs Baglyok