Boldogságóra Program

A 2020/2021. tanévben nagy szeretettel vártam az első osztályos kisdiákjaimat. Az 1. b osztály matematika-informatika-kommunikáció specialitású tanterv szerint tanul egész napos oktatási formában. A tanórákon az informatikai, kommunikációs ismeretek domináns szerepet kapnak. A matematikát és az informatikát megemelt óraszámban tanulják a gyerekek. Az én kis osztályommal szeptemberben tartottam az első Boldogságórát.
Nagyon fontosnak tartom már óvodás kortól az érzelmi intelligencia fejlesztését. A pozitív érzelmek a boldog élet alapjai. Már az első napokban gyökereket és szárnyakat növesztettünk közös erővel, egymásra figyeléssel és sok-sok mosollyal. Célom, hogy a gyerekek nyitottá váljanak a világ szépségeire, találják meg miben tehetségesek. Legyenek egymással megértőek, türelmesek és toleránsak. Szeretném, ha az együtt eltöltött idő emlékezetes maradna számukra. A pillanatok varázsát sokáig megőriznék. A mi osztályunk a szeretet kis szigete lesz, ahol egymás segítése, megbecsülése mindenki számára fontos. A jó hangulat, a szeretet és a bizalom gazdagabbá tesz mindannyiunkat. Célom, hogy eredményes és vidám kisiskolásokká váljanak. A Boldogságórák mind ezek megvalósulását segítik. A boldogságérzés tanítását az alapoktól kell kezdeni. Szeretném, ha ezek a gyerekek örömteli, tartalmas napokat élnének meg. Megőriznék a kapcsolatok harmóniáját magukban, boldogságra képes kisdiákokká válnának.
Az óra elejét rövid versikével és Bagdi Bella Repülj velem című dalával kezdtük. A közös tánccal és énekkel vidám hangulatot teremtettünk. Kellőképpen motiválta a gyerekeket. A versikét, amely a szeretetről szól, otthon is elmondták a szülőknek a gyerekek. Ezt ők maguk mesélték el.
A célkitűzésben elmondtam, hogy a hálával fogunk foglalkozni az órán, élményeket gyűjtünk. A hála jelentését ismerték a gyerekek. Azért megerősítettük, hogy teljes szívünkből köszönünk meg dolgokat. A gyerekek nagyon nyitottak voltak, elmondták, hogy miért hálásak. Hálásak azért, hogy: iskolába jöhettek, tanulhatnak, hálásak a közös kirándulásért a szülőkkel, hogy hétvégén gombázni megy a család, hálásak apáért, anyáért, a nagyszülőkért. Az egyik kisfiú elmondta, hogy az anyukája nászúton van, és most a nagymama vigyáz rá. Nagyon hálás a nagymamájának érte. Hálásak azért, ha anyával együtt sütnek, hálásak a családért. Az egyik kisfiúnak elváltak a szülei, és ő nagyon hálás az apukájának, mert együtt mennek a hétvégén az apukával biciklizni. Nem drága tárgyakat mondtak, hanem szívükhöz közel álló személyeket, és együtt megélt élményeket. Én ennek nagyon örültem.
A mese az mindig más dimenzióba röpít bennünket. A nyuszi, az őzike meg a répa című mesét adtuk elő. Megbeszéltük, hogy a két kisállat miért lehet egymásnak hálás. Az érzelmi intelligenciát fejlesztő mesék szerepe mélyreható. A mese örömforrás, élmény a gyerekek számára. Gazdagodik a fantázia, a szókincs, fejleszti a figyelmet. Segítségével csodavilágot varázsolhatunk. A gondolatmenetet a mese fonalára fűztem. A gyerekek nagyon aktívak voltak. Mindenki szerepelni akart. A mesét több szereposztásban is előadtuk.
Elkészítették a gyerekek a hálatablót. Rajzban is megörökítették, hogy miért hálásak. Az elkészült rajzokat egy nagy kartonra ragasztottuk. Külön kiemelték, hogy barátokat szereztek az első osztályban és ezért nagyon hálásak. Két kisfiú magatartása különbözik a többiétől. Ma már nincs olyan osztály, ahol ne lenne magatartászavarral küzdő gyerek. Csak megerősíteni tudom, hogy a Boldogságóráknak nagyon jó nevelőhatása van. Szelídült a viselkedés, sőt a Boldogságórán csak derűs, aktív gyerekek voltak. Nem volt probléma a viselkedéssel (ez más órán nem mindig van így). Az óra minden mozzanatát élvezték, okos dolgokat mondtak. Nagyon meg is dicsértem őket. Külön kiemeltem, hogy más órákon is így szeretném.
Elmeséltük, hogy miért szeretjük nagyon apát és anyát. Az Apa-dalra jót táncoltunk.
A tanóra vége meditációs gyakorlattal záródik. Belvilágunk virágoskertjében teszünk rövid utazást, és kellemes érzéseket, sok-sok örömöt viszünk magunkkal a hétköznapokba. Leültünk a Hála-patak mellé, behunytuk a szemünket. Csak a patak csobogását hallottuk. Ez megnyugtatta a gyerekeket. Behívtuk a szívünkbe, akit nagyon szeretünk. Hagytuk, hogy ott jól érezze magát. Megöleltük és magunkkal hoztunk egy mosolyt belőle. Annyira jól sikerült a gyakorlat, hogy volt olyan kisgyerek, aki azt mondta: „Anyát akarom.”, „Mikor jön anya?” Én erre azt mondtam: Itt van velünk mindig, ha a szemeddel nem is látod, de itt van a szívünkben.
A nap fénypontja a házi feladat volt. Hálasétát tettünk a közeli emlékparkba. Hálát mondtunk a napocskának az őszi szép időért. Beragyogta a napunkat, a hetünket. Lehetővé tette, hogy szép élményekkel, közös játékokkal, vidám percekkel legyünk gazdagabbak. A játékok között volt Napimádás, Nyíló virág játék, Labdajáték. Mesét is adtunk elő a napocskának, és énekeltünk neki.
Örömmel tölt el, hogy iskolánkban én is képviselhetem a Boldogságóra programját.

Képek