A hála gyakorlása

received_486517605260985.jpeg

Órakezdő relaxációnak az Összehangoló gyakorlatok közül választottunk hármat, majd elénekeltük a hónap dalát: Szép nap, ölelj most át engem.
A téma bevezetéseként meghallgattuk A csodakantár című mesét, közben kiszíneztük a témakörhöz tartozó kifestőt. Megbeszéltük a történetet, hangsúlyozva a hálához kapcsolódó részeket: hogyan fejezték ki a szereplők a hálájukat, miért lehettek hálásak, milyen érzések merültek fel a mesével kapcsolatban.
A téma feldolgozását a keresztrejtvény megoldásával kezdtük. Párban dolgozva kitaláltuk, hogy mi a legegyszerűbb módja annak, hogy kifejezzük hálánkat. Ez a szó a KÖSZÖNÖM!
Beszélgetőkörben elmondhattuk, hogy kinek és miért lehetünk hálásak, majd egy láncfeladattal ki is próbáltuk, hogyan mondhatjuk el ezt társainknak. A lánc mondata így hangzott: „Hálás vagyok neked, mert… Köszönöm!”.
Ezután színes lapocskákra mindenki felírhatta, hogy kinek hálás és miért. Megszülettek a „Hálás vagyok Anyukámnak…”, „Hálás vagyok a szüleimnek…”, „Hálás vagyok a családomnak…”, „Hálás vagyok a testvéremnek…”, „Hálás vagyok a barátaimnak…”, „Hálás vagyok a tanáraimnak…” stb. kezdetű levélkék, melyeket egy kis üvegbe gyűjtve elkészítettük az osztály hálabefőttjét.
Sorban fogytak a kis papírcsíkok, és csak telt és telt a kis üveg! Megállapítottuk, hogy ha öt perc alatt teleraktunk egy ilyen kis üveget, akkor mennyi mindenért lehetünk hálásak egy nap alatt, sőt, elképzeltük, hogy mennyi levélke gyűlne össze egy hét, egy hónap, vagy akár egy év alatt!
Az órát meditációval zártuk, ami alatt mindenki szíve megtelt hálával: „Anya szeret, apa szeret…”
Hálásak vagyunk, hogy tanulhattunk erről az érzésről! Köszönjük!

Képek