A Hála a boldogság első lépcsőfoka!

- Csoport neve: Tulipán csoport
- CSÖMÖRI NEFELEJCS MŰVÉSZETI ÓVODA
- Kategória: Óvodások
- Téma: A boldogságfokozó hála
- (113 megtekintés)
2024. szeptember
HÁLA HÓNAP
A Hála hetére az előkészület már múlt héten elkezdődött, amikor a folyosóra madzagot húztunk ki, szíveket ragasztottam rá, és ma reggel Hála virágokat raktam ki a kisasztalra, amit ki lehet színezni, és felragasztani a szívekre. HÁLA HÍD készül belőle, amin a gyerekek, felnőttek minden nap átmennek, és nem felejtik el a Hálát, mert eszükbe jut a szép, színes virággal díszített hídról. Elég sokan ki is használták a lehetőséget, és színeztek. A gyerekekkel benn a csoportban színeztünk virágokat, mindenki annak, akinek Hálás. Haza vihették, vagy lehetett vele A Hála hidat is gazdagítani. Amikor leült mindenki, akkor beszélgettünk egy kicsit, mi is az a hála, egyáltalán tudjuk-e mit jelent. Dóri is előkerült a kincses dobozából, mert hozott egy mesét. Bezzeg Andrea meséjét a tankönyvből, amit lehet kicsit átköltöttem, és interaktívvá tettem, hogy az egészen picik is figyeljenek. A mese tanulságaként a „Köszönöm szépen” kifejezést erősítettem a gyerekekben, mert ez a varázsszó nagyon fontos. Itt megragadtam az alkalmat, hogy beszéljünk egy kicsit arról is, hogy a piciknek milyen jól esik, ha segítjük, védjük, óvjuk őket, és még mondjuk előre is engedjük. Bekapcsoltam Bella zenéjét, a Szép nap ölelj át engem… és erre ringatóztunk, egymás kezét fogva, Hála Láncot alkotva. Utána egy kicsit táncoltunk a Jókedv boogiera.
Kedden reggel egy kis feladatlappal kezdtek a nagyok, hogy ügyesedjenek. Reggeli után akadálypályát építettünk, amin mezitláb, vagy zokniban kellet haladni. Mikor egy kicsi következett, és nehezen haladt, a nagyobbak segítettek nekik, volt, mikor mindkét oldalról fogták a kezüket. A mai relaxálás, egy verses mese volt, A tücsök és a hangya, La Fontaintől. Utána Hála kört alkottunk, és labdával elindítottuk a hálálkodást egymás iránt. Az nagyon cuki volt, mikor azt mondták egymásnak: „hálás vagyok neked, mert szeretlek!” A labda maradt a kézben, és a boogie zenére Labda táncot jártunk (a fakanál-tánc variációja). Természetesen a ‘kiesők’ nem kiestek, hanem a másik szőnyegen táncoltak a zenére. Nagy volt a vidámság. A játék után elmeséltem Az Öreg halász és nagyravágyó felesége-t. A mese után megbeszéltük, hogy miért kellett ekkorát csalódnia a halász feleségének (nem volt hálás, soha semmi nem volt jó neki).
Szerdán kézműveskedéssel kezdtük a napot, elkészítettük a fát, amiről a mesénk szólt hétfőn. Nagyon ügyesek voltak, még a kicsik is ragasztottak, aminek mindig örülük, hiszen látom otthon mennyire sokat foglalkoznak velük. Az elkészült fákat a folyosóra tettük, hogy mindenki láthassa. Ma Barátság kört alakítottunk, labdát kellett dobni egymásnak, úgy, hogy kimondtuk a nevét annak, akinek dobtuk. Utána a jelét kellett kimondani. A piciknek kellett persze segíteni. Azután ugyanezt játszottuk, csak most a labdát képzeletbeli labdára cseréltük, vagyis vártuk a kezünkkel a nevünket, amit képzeletben elkaptunk, és adtuk tovább. Na ez azért gyorsabban ment.A játék után meséltem, Pásztohy Panka Lili és Pitypang meséjét, amikor örökbe fogadja a kiskutyát. Imádom, ahogy figyelnek, nevetnek, vagy az izgalom ül ki az arcukra. A mese tanulságában a HÁLÁT kerestük, és már ügyesen el is tudták mondani. Miron kutyusa beteg lett, ezért egy kicsit beszéltünk róla, és szurkoltunk, hogy hamar meggyógyuljon.
Csütörtök a vendégvárás napja volt, meghívtuk a Boglárka csoportot, hogy velünk töltsenek egy kis időt délelőtt. Először Hála virágot színezett mindenki, amit egy szalagra tűztünk sorba, csináltunk HÁLALÁNCOT, amit úgy fényképeztünk le, hogy hosszú láncban állva fogták a gyerekek. Ezután Hála virág készült a szülőknek, amit haza is vihettek, ezt ragasztással, egy kis sodrással fűszerezve csináltuk, egy szivecskére felragasztva. Amikor elkészült, SZERETET alagutat készítettünk a sok kisgyerekből, és lehetett csikizést, tapsolást, simogatást, szép, bíztató szavakat kérni. A csiki, és a taps volt a népszerű. Nagyon tettszett a gyerekeknek, sokan végigmentek, volt aki többször is szeretett volna, de az idő most nem engedte. Kicsit leültünk, és megkérdeztem tudják-e mi a Hála, és hogy mivel lehet helyettesíteni, mikor kimondjuk: azzal, hogy ‘köszönöm szépen’. Ezután bekapcsoltam Bella zenéjét, és a Jókedv boogiera táncoltak. Akik most csinálták először, azok is nagyon ügyesen követték a dalban kért mozdulatokat. Annyira tettszett nekik, hogy még a Pozitív gyerekdalt is végig táncolták. Búcsúzóul csináltunk egy csoport képet szívvel a kezükben a HÁLA HÍD alatt, amin át is haladtunk, és úgy mentünk vissza mindenki a saját csoportjába. Jól éreztük magunkat!
Mi még egy kis verset is gyakoroltunk gyümölcsevés, és udvar előtt. Lili a mosdóban énekelte a Szép nap ölelj most át engem…, mert a színezés alatt szólt ez a dal is.
Péntek: ma családot rajzolt mindenki, a rajzolt emberkékre felírtam a neveket, hogy senki ne maradjon ki a családból. Marci anyukája reggel örömmel újságolta, hogy Marci otthon elmondta miért hálás a szüleinek. A Hálaláncot újra megfogta mindenki, így szépen sorba álltunk, megnéztük milyen hosszú lett, mennyi virág van rajta. Akkor elvettem a láncot, megfogtuk egymás kezét, és most HÁLAKÖRT alkottunk. Elindítottam egy kézszorítást, mint a Postás játékban, de azt mondtuk, hogy átadjuk egymásnak a hálánkat. A végén visszatért hozzám a kézszorítás, vagyis mindenki hálája. Nagyon csendben figyelték a gyerekek. A Hálavirágot feltettük az első lépcsőfokunkra. Még verseltünk, énekeltünk egyet.
„A Hála a boldogság első lépcsőfoka!”