A csoda csakis azé, aki hisz benne!

305416869_631422762150499_4505479050793146347_n.jpg

Márciusi témánk az apró örömök élvezete volt. Ezek az örömök mindennap és mindenhol velünk vannak, csak észre kell vennünk őket, erre próbáljuk a gyerekek érzelmeit is rávezetni.( pl: öleld meg a másikat, tudj bocsánatot kérni, simogasd meg!..). A gyerekeket arra neveljük, segítjük őket, hogy lássák meg a csodát, a szépet, varázslatot minden dologban. A kiscsoportban az érkezésekor mindenkit egy boldog nagy mosollyal fogadtam és reméltem, hogy a gyermekek is viszonozzák ezt felém. A nap folyamán megbeszéltük, hogy minden apró öröm, egy csoda, és minden napban van valami jó, aminek lehet örülni.. ,,Azért örülök, mert… Azért mosolygok, mert…”.Ezeket a mondatokat figyelembe véve beszélgettünk arról, hogy kinek mit jelent örülni valakinek vagy valaminek és hogyan tudjuk ezt kifejezni. Szinte minden másodpercben használjuk az érzékszerveinket, mert megérzünk egy ismerős illatot, látunk olyan eseményeket, képeket, amelyek mosolyt fakasztanak az arcunkra. Nagyon szeretik a csoportba járó kisgyermekek az érzékszervekkel való játékot, kitalálós eszközeinket, így a mai napon sem hagytuk ki annak a lehetőségét, hogy ezt elővegyük és játszunk vele. A mindennapi tevékenységeink során gyakran megfogalmazzuk az aktuális örömeinket a gyerekek felé, amik nagyon ösztönzőleg hatnak számukra abban, hogy ne csak meglássák, hanem ,, gyakorolják” is ezeket az örömöket társaik és a felnőttek felé is egyaránt. A gyermekek őszinte természetétől nem áll távol ez a fajta „működés”, mert ők még nyitottak arra, hogy a jót keressék és lássák meg az őket körülvevő dolgokban, a mindennapokban, nekünk feladatunk, hogy ez a csoda ne vesszen el belőlük!

Képek