A cipőm

- Csoport neve: Landoros5.a
- Landorhegyi Sportiskolai Általános Iskola
- Kategória: Felsősök
- Téma: Boldogító jócselekedetek
- (59 megtekintés)
A csoportban mindenki megírta cipőjének történetét, és a sok ötletből született meg közös fogalmazásunk, amely egy lábbeli jó cselekedeteiről szól:
Egy cipő jótettei
Cipőmet tavaly kaptam a szüleimtől. Egy hideg téli napon vásároltuk, amikor leesett a hó. Szerettem volna kimenni szánkózni, de nem jött fel a lábamra a régi hótaposóm. Ez a barna és fehér színű, fűzős lábbeli rám mosolygott, és én rögtön őt választottam. Már akkor örömet okozott, és azóta is sok jót cselekedett velem.
Mivel bundás, mindig jó melegen tartja a lábamat, sőt bármekkora eső vagy hó esik, soha nem hagy cserben, mert vízhatlan. Nem szereti, ha sárba lépek, de még az is lepereg róla.
Cipőm bárhová elvisz, ahová én akarom. Például minden nap elvisz az iskolába, és haza is hoz. Nagyon kényelmes, így jólesik benne a gyaloglás. Sokszor megmentett már az eleséstől, még a jeges úton is biztonságban tart, mert redős a talpa.
Egyszer beálltam benne focizni, de nem árulta el szüleimnek! Igen jól viselte a megpróbáltatásokat, sőt még a győzelemhez is hozzásegített: vele lőttem a mindent eldöntő gólt.
Még akkor sem panaszkodott, amikor belerúgtam egy kőbe, amitől kicsit megsérült. Nem szidott meg, és én enélkül is tudtam, hogy rosszat cselekedtem.
Mostanában a próbák miatt a tánchoz is megjött a kedve, ez engem is felvidít.
Mindig nagyon hálás érte, ha kitisztítom, csak úgy ragyog! Ilyenkor nekem is jobb érzés belebújni. Szeretem ezt a lábbelit, remélem, még sokáig velem marad. Sajnos eljön az idő, amikor kinövöm, de sosem felejtem el, hogy mennyi mindent köszönhetek neki.
5.a osztály boldogságcsoportja