A boldogságnak ára van!

A boldogságnak ára van!

Februári Boldogságóra foglalkozásomat a Megküzdési Stratégiák köré építettem fel. Boldog Dóra ismét ellátogatott a csoportunkba. A gyerekek izgatottan várták már, mert szerették volna neki elmondani, hogy a csoportunkból eltűntek a kedvenc játékbabáik, amivel játszani szoktak. A gyerekek fantáziáját ez az egész szabad játék idejében foglalkoztatta, hogy hová lehettek a babáik. (Reggel eldugtam őket a Boldogságóra kedvenc játékunk kiszabadítása – bátorságpróba! játékához.) Egy kislány ügyesen megoldotta azt, hogy ne legyenek baba nélkül, mert behozta a csoportba a zsákjából, szerencsére mert a kedvenc babáját hozta be aznap épp alvókának. Boldog Dóra figyelmesen hallgatta meg a gyerekeket és megerősítette őket abban, hogy biztosan lesz majd egy olyan bátorság próba, amelynek keretén belül meg fogják találni az összes babájukat. Relaxációs gyakorlatként tudatosan a „Malomkörzést” választottam. Szerettem volna ezzel a gyakorlattal is erősíteni a gyerekekben azt, hogy ha meg is kell küzdenünk egy dologért vagy bármiért az életben, akkor is mindig az élet napos oldalát lássák, és azt erősítsék meg mindig magukban és hogy előre fele haladjanak, mint a malom. Ezt a gyakorlatot teljesen átszellemülve végezték a gyerekek. Utána megtanítottam a gyerekekkel Bagdi Bella: Ellazulni jaj, de jó dalát. Aztán szólt a dal és közben, ahogyan énekeltük úgy végeztük a mozdulatsorokat. A gyerekeknek nagyon tetszett ez az éneklés és együtt mozgás, koncentráltan végezték együtt a feladatot. A gyerekek észrevettek a játékaik között egy borítékot, így azt ki kellett bontani, ezért utána a Kedvenc játékunk kiszabadítása – bátorságpróba! játék következett a gyerekek legnagyobb örömére. 3 próbatételt kellett teljesíteniük, hogy elindulhassanak megtalálni kedvenc játékbabáikat. 1. közös éneklés (Farsang volt az óvodában a múlt héten, így esett a választás az Itt a Farsang áll a bál című dalra.) 2. közös versmondás (Czeglédi Csilla: Itt a farsang, áll a bál, Jancsi bohóc táncot jár! című verset mondtuk és mutattuk el közösen a gyerekekkel) 3. mozgásos feladatok. A gyerekek kiállták a próbatételt ezért elindulhattak a csoportszobában megkeresni a babáikat. Nagyon leleményesek voltak és hamar ráleltek a kedvenc babáikra. Összegyűjtötték őket és a szőnyegre helyezték el. Boldog Dóra nagyon megdicsérte a gyerekeket, amiért így megküzdöttek ezekért a nagy becsben tartott babákért. Beszélgetőkörrel folytattuk tovább, beszélgettünk a Megküzdési Stratégiákról. A lényegét meg tudtam értetni a gyerekekkel, okos válaszokat mondtak a kérdéseimre. Érzelmekről is beszélgettünk a gyerekekkel és meg is mutatták őket az arcaikon. Könyvet is ajánlottam nekik: Gaston érzelmei: Boldog vagyok, Szomorú vagyok…stb. Boldog Dóra megszólalta a szélcsengőjét és mondókájával meséhez hívta a gyerekeket. Nagy meglepetésemre a gyermekek végig tudták hallgatni a mesét, majd a végén két gyermek kiválaszthatta a bábjaink közül a királylányt és a király bábot. A mesét mivel figyelmesen hallgatták végig a kérdéseimre választ adva rájöttem, hogy megértették a mese lényegét. A Boldogságóra Munkafüzetében lévő játékos feladatot felhasználva készítettem el egy gyermek segítségével Hogy mitől érzem jól magam? ötletek felragasztását, melyet ki is tettünk a csoportszobában lévő szekrényünkre. Ismertettem a gyerekekkel, hogy mi került fel a papírra, s az volt a játék, hogy oda kellett állniuk valamelyikhez és el kellett mondaniuk, hogy miért azt választották. Nagy örömömre a tévét nézek papírhoz csak három gyermek állt. Következő játékunk előtt beszélgettünk a gyerekekkel arról, hogy ha nehéz helyzetbe kerülünk, ugyanúgy elővesznek a rossz érzések bennünket, ahogy a királylányt a mesében. Szerettem volna tudatosítani a gyerekekben az érzéseket és a testi tüneteit ezért az asztalhoz vezettem őket a Boldogság mondókával és a Boldogságóra Munkafüzetében lévő feladatot oldották meg a gyerekek, kiszínezték az emberfigurát az érzéseiknek megfelelően. Ebből a feladatból egy reális képet kaptam a gyerekek érzelmeiről. Utolsó játékként a Hajótörést választottam, mert ez teljesen bele illet a Pedagógiai Programunkban leírt Mentálhigiénés játékunkba. A gyerekek eljátszották, hogy tengeren vannak, és hogy hajótörést szenvedtek. Csak egy tutajuk maradt, mindenkinek a tutajon kellett maradnia. Vigyázniuk kellett egymásra, nehogy belepottyanjon valaki a tengerbe. Zenére indult a játék. Amikor a zene elhallgatott a mindig kisebbre hajtott tutajon kellett maradniuk. A végén már szorosan ölelve fogták egymást, megmenekültek a cápáktól. Mivel nagyon ügyesen végezték el a feladatot, így mindenki beléphetett a Boldogságvár 6. lépcsőfokára. A gyerekek nagyon büszkék voltak magukra. Családoknak továbbadtam ezt a témát, mégpedig úgy, hogy egy nehéz pillanatot, és egy boldog pillanatot rajzoljanak le.

Képek