Boldogságóra Program

A Boldogságprogram első témájához igazodva a Hála fogalmát töltöttem meg tartalommal a hét során. Számos oldalról, a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelően játékokba ágyazva, cselekedtető módon juttattam információkhoz, ismeretekhez a gyerekeket a témához kapcsolódóan. Beszélgettünk a szeretetről, az örömszerzésről, arról, hogy nagyobb, de apró, hétköznapi dolgokért is lehetünk hálásak. Játszottunk a Boldogság – kártyákkal, elmondhatták milyen gondolatokat ébreszt bennük a látott kép. A Hála – Tündér ruháját ők „szőtték” a hét során szerzett hálavirágokból. Készítettünk közös Hála-fát, festéssel, tenyérnyomattal. Szem előtt tartottam a csoport összetételét, a beszoktatás időszakát, a vegyes életkor sajátosságait. . A hét zárásaként Mesélés, verselés keretein belül dolgoztam fel a hála témáját. Ezt kötött formában a Kupaktanácsba illesztve oldottam meg.
A nap folyamata:
Minden kisgyerekeket személyes odafigyeléssel fogadtam a délelőtt során. Ismerve egyéni érdeklődésüket játékot ajánlottam nekik vagy hagytam, hogy saját elgondolásuk szerint kapcsolódjanak be a csoport életébe. Beszoktatási időszak lévén vannak gyerekek, akik jobban igénylik még a személyes kontaktus, ölbe vételt. Természetesen erre is mindig van lehetőség. A folyamatos reggeli szükségessé teszi az odafigyelést valamennyi kisgyerekre. Megteremtettem a nyugodt játék feltételeit, hagytam az önálló elképzelések kibontakozását, de a háttérből támogattam a gyerekeket, szükség esetén ötletekkel segítettem őket vagy tevőlegesen bekapcsolódtam a játékukba. Eszközök biztosításával színesítettem az asztalnál tevékenykedő gyerekeket. Bevontam őket a mesélés előkészítésébe. A korábban elkészített segédanyagokat (fóliázott képek) ragasztóval láttuk el, Közben a képekhez kapcsolódóan verseltünk, daloltunk.
A rendrakás, a mindennapok rutinjához igazodva a megszokott dallam felcsendülésével kezdődött, bár most nem énekeltem, hanem furulyáztam a ( október 1) Zene Világnapjához kapcsolódóan. Előző napon sok hangszer hangjával ismerkedhettek a gyerekek. A hangokhoz képeket is kapcsoltunk az ismeretek bővítése, könnyebb érthetősége és elmélyítése érdekében. Miután elrakodtunk, a gyerekek helyet foglaltak a szőnyegen. Ügyeltem arra, hogy a kisebbek a közelemben helyezkedjenek el. A beszélgetést átszőtte a számlálás, hiszen a mese is lehetőséget adott a globális mennyiség felismerés elősegítésére. A nagyobbak megszámolták hányan jöttek aznap az óvodába, hány fiú, hány lány. A több-kevesebb fogalmát is gyakoroltuk. Megbeszéltük azt is kik a hiányzók. Mesélés előtt, relaxációs játékkal lazítottam el gyerekeket, elősegítettem ezzel a koncentrációjukat, figyelmüket. A meséléshez felhasználtam az előző nap közösen készített fát, ami a gyerekek tevékenységhez való pozitív viszonyulását is nagyban befolyásolta. Az elhangzott mese: Joy Cockle: A boldog fa. (interaktív mese-illusztrációval) Metakommunikációs jelekkel bevontam a gyerekeket a mesélésbe. Hívásomra ők helyezhették el a meseszereplőket a fára. Ezzel fenntartottam a figyelmüket, motivációjukat. A mese végén meghallgattuk a fa énekét. (Bagdy Bella: Hála dal). Utalást tettem a héten tőlem kapott hálavirágokra és arra kértem a gyerekeket, hogy ajándékozzák meg a pajtásaikat egy hálavirággal. Itt lehetőség volt a gondolataik megfogalmazására. A tevékenység befejezéseként újra felcsendült a hál- dal és akinek megsimogattam a fejét elindulhatott az öltözőbe.
A nap folyamatában hangsúlyt kapott a komplexitás, az egyéni bánásmód, a verbális képességek fejlesztése, lehetőséget adtam az önkifejezésre és nagyban fejlődhettek a gyerekek szociális kompetenciái.

Képek