Előzetesen írjátok össze osztálytársaitokról egyenként a meglévő jó tulajdonságaikat!
Jelentkezzetek be a virtuális közös „osztályteretekbe”.
Először egy valaki hunyja be a szemét, míg a többiek olvassák fel neki mindazokat a pozitívumokat, amiket benne, róla látnak.
Aki a meleg zuhanyt behunyt szemmel kapja, egyszerűen csak köszönje meg a végén, majd mondja annak a nevét, aki aztán behunyja szemét és a folyamat kezdődik elölről.
Az optimizmus a pesszimizmus ellentéte, olyan életszemlélet, ahonnan nézve a világ jó vagy kedvező hely.
Optimista, azaz reménykedő realista
A pozitív hozzáállás sokkal inkább következmény, mintsem könnyedén magunkra húzható gondolkodási séma. Azt vizsgálták, hogy mik azok a személyiségjellemzők, amelyek különbséget tesznek a pozitív életszemléletű emberek, illetve pesszimista társaik között. Ha eredményeikre tekintünk, akkor az optimistákat sokkal inkább „reménykedő realistáknak” kellene hívnunk, ugyanis elsősorban reakcióikban, elvárásaikban és megküzdési módjaikban különböznek a pesszimistáktól.
Az optimizmus szoros kapcsolatban van az önbecsüléssel, saját pszichológiai jóllétünkkel és egészségünkkel.
Martin Seligman szerint az optimizmus
A pozitív pszichológia atyja, Martin Seligman Az optimista gyermek című könyvében „pszichológiai immunizációnak” nevezi az optimizmust. A gyerekeket lelkileg kell immunizálni, mert az optimisták ellenállnak a tehetetlenségnek, a megoldhatatlan problémákkal szembenéznek, és nem adják fel. Persze az optimizmus nem jelenti azt, hogy állandóan győzelemittasak vagyunk, és üres frázisokat puffogtatunk, hanem elgondolkodunk a minket érintő dolgok okairól, értelmezzük azokat és törekszünk arra, hogy a lehető legjobbat hozzuk ki belőle és meglássuk, mire kívánnak minket tanítani a felmerülő nehézségek.
A pozitív pszichológia két kutatási eredménye
A Harvard Egyetemen Peterson és Bossio (1991) indította el azt a vizsgálatot, amelyben pesszimista és optimista diplomásokat figyeltek. 45 éves korukra érett be a jelentős különbség közöttük. A pesszimisták egészségi állapota ekkorra szignifikánsan leromlottá vált az optimistákhoz képest.
Laura King, a Missouri Egyetem tanára vizsgálatai szerint az optimizmus és pesszimizmus nem velünk született, hanem szociálisan eltanult mintáknak köszönhető.
A felnőttek felelőssége, hogy a gyerekek találkozzanak az optimizmus lényegével és a cselekvőképesség érzésével.
Megtaníthatjuk gyermekeinknek a rugalmas és valóságon alapuló optimizmus készségét. Erről szól a Boldogságóra programunk második hónapja.
Előzetesen írjátok össze osztálytársaitokról egyenként a meglévő jó tulajdonságaikat!
Jelentkezzetek be a virtuális közös „osztályteretekbe”.
Először egy valaki hunyja be a szemét, míg a többiek olvassák fel neki mindazokat a pozitívumokat, amiket benne, róla látnak.
Aki a meleg zuhanyt behunyt szemmel kapja, egyszerűen csak köszönje meg a végén, majd mondja annak a nevét, aki aztán behunyja szemét és a folyamat kezdődik elölről.
Az optimizmus a pesszimizmus ellentéte, olyan életszemlélet, ahonnan nézve a világ jó vagy kedvező hely.
Optimista, azaz reménykedő realista
A pozitív hozzáállás sokkal inkább következmény, mintsem könnyedén magunkra húzható gondolkodási séma. Azt vizsgálták, hogy mik azok a személyiségjellemzők, amelyek különbséget tesznek a pozitív életszemléletű emberek, illetve pesszimista társaik között. Ha eredményeikre tekintünk, akkor az optimistákat sokkal inkább „reménykedő realistáknak” kellene hívnunk, ugyanis elsősorban reakcióikban, elvárásaikban és megküzdési módjaikban különböznek a pesszimistáktól.
Az optimizmus szoros kapcsolatban van az önbecsüléssel, saját pszichológiai jóllétünkkel és egészségünkkel.
Martin Seligman szerint az optimizmus
A pozitív pszichológia atyja, Martin Seligman Az optimista gyermek című könyvében „pszichológiai immunizációnak” nevezi az optimizmust. A gyerekeket lelkileg kell immunizálni, mert az optimisták ellenállnak a tehetetlenségnek, a megoldhatatlan problémákkal szembenéznek, és nem adják fel. Persze az optimizmus nem jelenti azt, hogy állandóan győzelemittasak vagyunk, és üres frázisokat puffogtatunk, hanem elgondolkodunk a minket érintő dolgok okairól, értelmezzük azokat és törekszünk arra, hogy a lehető legjobbat hozzuk ki belőle és meglássuk, mire kívánnak minket tanítani a felmerülő nehézségek.
A pozitív pszichológia két kutatási eredménye
A Harvard Egyetemen Peterson és Bossio (1991) indította el azt a vizsgálatot, amelyben pesszimista és optimista diplomásokat figyeltek. 45 éves korukra érett be a jelentős különbség közöttük. A pesszimisták egészségi állapota ekkorra szignifikánsan leromlottá vált az optimistákhoz képest.
Laura King, a Missouri Egyetem tanára vizsgálatai szerint az optimizmus és pesszimizmus nem velünk született, hanem szociálisan eltanult mintáknak köszönhető.
A felnőttek felelőssége, hogy a gyerekek találkozzanak az optimizmus lényegével és a cselekvőképesség érzésével.
Megtaníthatjuk gyermekeinknek a rugalmas és valóságon alapuló optimizmus készségét. Erről szól a Boldogságóra programunk második hónapja.