Írj egy karcolatot, amelynek záró mondata legyen a következő: „és így ért véget az év 2020-ban”!
A karcolat a 19. században a napi sajtó jellemző műfaja volt (mint például ma a riport). Az újságírás természetéből következően a művészi képzeletnek kisebb szerepe van benne, mint általában a szépirodalom alkotásokban. A karcolat valóságosan megtörtént eseményekből ragad ki egy-egy epizódot. Ironikus szemléletű, kritizáló célzatú, rövid, szellemes és tanulságos szépprózai műfaj.
Aki szeretné, párban is dolgozhat!
Osszátok meg egymással és fedezzétek fel a hasonlóságokat!
Prof. dr. Sonja Lyubomirsky boldogságkutató Hogyan legyünk boldogok – Életünk átalakításának útjai tudományos megközelítésben című könyvéből kiderül, hogy miért a hála az egyik leghatásosabb boldogságfokozó technika. Ez egy olyan eszköz, amelyik állandóan a rendelkezésünkre áll, és amelyet meglepő módon csak nagyon kevesen alkalmazunk az életünkben – valószínűleg azért, mert nagyon keveset tudunk a jótékony hatásairól.
A hála hatása
A hálás gondolkodás képes semlegesíteni a negatív érzéseket, mint például:
az irigységet, a kapzsiságot, az ellenségességet, az aggodalmaskodást, a bosszankodást, a rosszkedvet és még a magányt is.
Sonja Lyubomirsky szerint a hála
- segít az élet pozitív élményeit megélni és élvezni;
- megerősíti önbecsülésünket, önértékelésünket;
- segít feloldani a feszültségeket és a megrázkódtatásokat;
- segítőkésszé tesz, ezáltal növeli a hasznosság érzését;
- javítja és megerősíti az emberi kapcsolatokat, és segít az újak kibontakoztatásában;
- kiemel a másokkal való összehasonlítgatás világából, és megtanít örülni annak, amink van;
- a hála összeegyeztethetetlen a negatív érzésekkel, ezért képes megszüntetni a haragot, az irigységet, a keserűséget;
- feloldja a jó dolgokhoz való hozzászokást.
A pozitív pszichológia két kutatási eredménye
A pozitív pszichológia irányzat több felmérést is végzett már a témával kapcsolatban, most csak kettőt emelünk ki. A University of California Davis kutatásában krónikus betegeket osztottak három csoportra. Az első csoportnak mindennap le kellett írnia öt dolgot, amiért hálás. A másodiknak öt dolgot, amiért bosszús, a harmadiknak pedig csak öt dolgot, ami történt vele. Pár hét leforgása után az első csoport jelentősen optimistábbnak, boldogabbnak, aktívabbnak és kevésbé betegnek érezte magát, mint a másik kettő.
A University of Miami kísérleteiből kiderült, hogy a túl magas koleszterinszintet is csökkenti, ha hálával tudunk gondolni másokra, vagyis rendszeresen megfogalmazzuk, hogy ki miért fontos és értékes számunkra.
Megtaníthatjuk gyermekeinknek a hálakifejezés készségét. Erről szól a Boldogságóra programunk első hónapja.
Írj egy karcolatot, amelynek záró mondata legyen a következő: „és így ért véget az év 2020-ban”!
A karcolat a 19. században a napi sajtó jellemző műfaja volt (mint például ma a riport). Az újságírás természetéből következően a művészi képzeletnek kisebb szerepe van benne, mint általában a szépirodalom alkotásokban. A karcolat valóságosan megtörtént eseményekből ragad ki egy-egy epizódot. Ironikus szemléletű, kritizáló célzatú, rövid, szellemes és tanulságos szépprózai műfaj.
Aki szeretné, párban is dolgozhat!
Osszátok meg egymással és fedezzétek fel a hasonlóságokat!
Prof. dr. Sonja Lyubomirsky boldogságkutató Hogyan legyünk boldogok – Életünk átalakításának útjai tudományos megközelítésben című könyvéből kiderül, hogy miért a hála az egyik leghatásosabb boldogságfokozó technika. Ez egy olyan eszköz, amelyik állandóan a rendelkezésünkre áll, és amelyet meglepő módon csak nagyon kevesen alkalmazunk az életünkben – valószínűleg azért, mert nagyon keveset tudunk a jótékony hatásairól.
A hála hatása
A hálás gondolkodás képes semlegesíteni a negatív érzéseket, mint például:
az irigységet, a kapzsiságot, az ellenségességet, az aggodalmaskodást, a bosszankodást, a rosszkedvet és még a magányt is.
Sonja Lyubomirsky szerint a hála
- segít az élet pozitív élményeit megélni és élvezni;
- megerősíti önbecsülésünket, önértékelésünket;
- segít feloldani a feszültségeket és a megrázkódtatásokat;
- segítőkésszé tesz, ezáltal növeli a hasznosság érzését;
- javítja és megerősíti az emberi kapcsolatokat, és segít az újak kibontakoztatásában;
- kiemel a másokkal való összehasonlítgatás világából, és megtanít örülni annak, amink van;
- a hála összeegyeztethetetlen a negatív érzésekkel, ezért képes megszüntetni a haragot, az irigységet, a keserűséget;
- feloldja a jó dolgokhoz való hozzászokást.
A pozitív pszichológia két kutatási eredménye
A pozitív pszichológia irányzat több felmérést is végzett már a témával kapcsolatban, most csak kettőt emelünk ki. A University of California Davis kutatásában krónikus betegeket osztottak három csoportra. Az első csoportnak mindennap le kellett írnia öt dolgot, amiért hálás. A másodiknak öt dolgot, amiért bosszús, a harmadiknak pedig csak öt dolgot, ami történt vele. Pár hét leforgása után az első csoport jelentősen optimistábbnak, boldogabbnak, aktívabbnak és kevésbé betegnek érezte magát, mint a másik kettő.
A University of Miami kísérleteiből kiderült, hogy a túl magas koleszterinszintet is csökkenti, ha hálával tudunk gondolni másokra, vagyis rendszeresen megfogalmazzuk, hogy ki miért fontos és értékes számunkra.
Megtaníthatjuk gyermekeinknek a hálakifejezés készségét. Erről szól a Boldogságóra programunk első hónapja.