Válasszatok ki egyet kedvenc gyerekkori meséitek közül és olvassátok fel hangosan!
Rögzítsétek a hangot és/vagy a képet!
Térképezzétek fel, hogy a családi, ismeretségi körötökben kik vannak 16 évnél fiatalabbak!
Osszátok fel egymás között ezen gyerekeket, akiknek küldjétek el az általatok felmondott mesét!
Hogy követhetővé váljon a folyamat, vezessétek mindezt egy táblázatban is!
Készítsetek egy négy oszlopból álló táblázatot, amelyben szerepeljen
- a nevetek,
- egy 18 évnél fiatalabb rokonotok, barátotok, ismerősötök keresztneve és e-mail címe,
- a harmadik oszlopba kerüljön annak az osztálytársnak a neve, aki elküldi a mesét
- a küldött mese szerzője és címe.
Milyen visszajelzések érkeztek hozzátok?
Az önzetlen segítést, az altruizmust leginkább három szóval lehetne a legjobban jellemezni, úgymint önzetlenség, önkéntesség és szolgálat. Az állatvilágban általános jelenség, minél agresszívebb egy állatközösség, annál intenzívebben érvényesül a saját fajtája védelmére kialakult segítési ösztön.
A pozitív pszichológia néhány kutatási eredménye
Az amerikai Harvard Egyetemen kísérletet végeztek, amely két részből állt. Az elsőben az agresszió látványának hatását mérték, az immunrendszer paramétereiben bekövetkezett változásban regisztrálva a kiváltott hatást. A véres és agresszív hadakozás látványa a nyálminta alapján bebizonyította, hogy még a látvány is károsítja az immunrendszert, a szervezet mélységesen tiltakozik, és úgy reagál, mintha az áldozat oldalán állna. A kísérlet második részében egy másik jelentsoron keresztül jóságos, gondoskodó, szeretetet kifejező cselekedeteket mutattak be. A kontrollált nyálminták alapján minden nézőnek javultak az immunparaméterei. A jelek szerint a jóság puszta látványa is erősíti szervezetünk ellenálló képességét, védekezési rendszerét.
Sonja Lyubomirsky Hogyan legyünk boldogok? című könyvéből kiderül, hogy a jó cselekedetek, a segítségnyújtás valóban boldogabbá teszik az embereket.
Kísérletek sora bizonyítja: ha segítőkészségünket és együttérzésünket fejezzük ki, kedvezőbben értékeljük azt a személyt, kinek segítő jobb kezünket nyújtjuk. Lehet, hogy éppen a szomszéd vagy egy hajléktalan, akit megsegítünk egy forró teával, vagy éppen egy közösségi helyen teszünk jót, egy biztos, megállapítást nyert az a tény, hogy a hasznosság érzését és egy új identitás lehetőségének a kialakulását élhetjük meg jó cselekedetünk kifejezése által. Jobban érezzük, hogy egy közösséghez tartozunk, amelyben egymástól függünk, és együtt kell működnünk. Amikor jó cselekedeteket hajtunk végre, empatikusabbnak és szerethetőbbnek látjuk magunkat, hiszen nemcsak másokat szemlélünk pozitívabban, de magunkat is kedvezőbben értékeljük.
Megtaníthatjuk gyermekeinknek a jó cselekedetek gyakorlásának készségét. Erről szól a Boldogságóra programunk negyedik hónapja.
Válasszatok ki egyet kedvenc gyerekkori meséitek közül és olvassátok fel hangosan!
Rögzítsétek a hangot és/vagy a képet!
Térképezzétek fel, hogy a családi, ismeretségi körötökben kik vannak 16 évnél fiatalabbak!
Osszátok fel egymás között ezen gyerekeket, akiknek küldjétek el az általatok felmondott mesét!
Hogy követhetővé váljon a folyamat, vezessétek mindezt egy táblázatban is!
Készítsetek egy négy oszlopból álló táblázatot, amelyben szerepeljen
- a nevetek,
- egy 18 évnél fiatalabb rokonotok, barátotok, ismerősötök keresztneve és e-mail címe,
- a harmadik oszlopba kerüljön annak az osztálytársnak a neve, aki elküldi a mesét
- a küldött mese szerzője és címe.
Milyen visszajelzések érkeztek hozzátok?
Az önzetlen segítést, az altruizmust leginkább három szóval lehetne a legjobban jellemezni, úgymint önzetlenség, önkéntesség és szolgálat. Az állatvilágban általános jelenség, minél agresszívebb egy állatközösség, annál intenzívebben érvényesül a saját fajtája védelmére kialakult segítési ösztön.
A pozitív pszichológia néhány kutatási eredménye
Az amerikai Harvard Egyetemen kísérletet végeztek, amely két részből állt. Az elsőben az agresszió látványának hatását mérték, az immunrendszer paramétereiben bekövetkezett változásban regisztrálva a kiváltott hatást. A véres és agresszív hadakozás látványa a nyálminta alapján bebizonyította, hogy még a látvány is károsítja az immunrendszert, a szervezet mélységesen tiltakozik, és úgy reagál, mintha az áldozat oldalán állna. A kísérlet második részében egy másik jelentsoron keresztül jóságos, gondoskodó, szeretetet kifejező cselekedeteket mutattak be. A kontrollált nyálminták alapján minden nézőnek javultak az immunparaméterei. A jelek szerint a jóság puszta látványa is erősíti szervezetünk ellenálló képességét, védekezési rendszerét.
Sonja Lyubomirsky Hogyan legyünk boldogok? című könyvéből kiderül, hogy a jó cselekedetek, a segítségnyújtás valóban boldogabbá teszik az embereket.
Kísérletek sora bizonyítja: ha segítőkészségünket és együttérzésünket fejezzük ki, kedvezőbben értékeljük azt a személyt, kinek segítő jobb kezünket nyújtjuk. Lehet, hogy éppen a szomszéd vagy egy hajléktalan, akit megsegítünk egy forró teával, vagy éppen egy közösségi helyen teszünk jót, egy biztos, megállapítást nyert az a tény, hogy a hasznosság érzését és egy új identitás lehetőségének a kialakulását élhetjük meg jó cselekedetünk kifejezése által. Jobban érezzük, hogy egy közösséghez tartozunk, amelyben egymástól függünk, és együtt kell működnünk. Amikor jó cselekedeteket hajtunk végre, empatikusabbnak és szerethetőbbnek látjuk magunkat, hiszen nemcsak másokat szemlélünk pozitívabban, de magunkat is kedvezőbben értékeljük.
Megtaníthatjuk gyermekeinknek a jó cselekedetek gyakorlásának készségét. Erről szól a Boldogságóra programunk negyedik hónapja.