Online feladatbank – Tébláb

Tébláb

Készítsetek el egy ugróiskolát, ám ugrálás helyett illegve-billegve, téblábolva kell rajta végighaladnotok, méghozzá arra a számra, ahányast dobtok egy dobókockával.

Ha 6-os dobókockátok van, akkor a 7-10-es számoknál kezdjétek elölről a számozást. Ha van sokoldalú speciális dobókockátok beszéljétek meg a szabályokat, hogy melyik szám mit fedjen le 7-10 között.

Csinálhattok egyéb ugróiskolát is számok helyett szimbólumokkal is. Ez esetben ragasszatok össze egy kockát az itt látható sablon alapján:

https://i.pinimg.com/originals/0b/0f/6d/0b0f6d3b470a1504f829c0238f949e2d.png

A sablonra rajzoljatok az áprilishoz kapcsolódó szimbólumokat!

A játék menete a következő:

  • Az kezd, aki a legalacsonyabb a csoportban. Ő lesz a Tébláb. Egy másik gyerek lesz a Kockadobó. A többiek pedig az Örömhírhozók.
  • Kockadobó egymás után hatszor dobhatja el a kockát.
  • Téblábnak hatszor kell a számnak (vagy szimbólumnak) megfelelő helyre téblábolnia.
  • A többieknek hatszor kell hangosan bekiabálniuk, hogy milyen örömhírt hoztak Téblábnak! Mindenki csak egyet mondhat. Az örömhír szólhat róla, a képességeiről, ügyességéről, a jótetteiről, a múltjáról, vagy akár a jövőjéről – megelőlegezve az örömhíreket.
  • Figyelem! Kockadobó csak akkor dobhat újra, ha mindenki bekiabálta az örömhírt.
  • Miután a hat dobás megtörtént, jöhet a csere. Újabb Kockadobót, új Téblábot és új Örömhírhozót jelölünk ki.
Online feladatbank – Tébláb
mozgásos
szülővel
Korosztály: Felsősök
Eszközök: ugróiskola ragasztó, kréta/szappan/ lemosható filc, dobókocka
Megosztás:
Még több játékos gyakorlat a Boldogságóra könyvekben
Ismerd meg a több mint 200 személyiségfejlesztő játékot és gyakorlatot tartalmazó Boldogságóra könyveket!
Pozitivity, a pozitív gondolkodást fejlesztő családi társasjáték
Hozzájárul a pozitív énkép kialakulásához, erősíti az önbizalmat és az erősségekre irányítja a figyelmet.

Ízelítő az elméletből – Az apró örömök élvezete

Amikor figyeljük az esőfelhők gyülekezését az égen és a felhőpamacsokban észreveszünk egy-egy figurát, akkor élvezzük a jelen pillanatot. Amikor megengedjük magunknak egy-egy siker után az elismerést és ünneplést, megéljük a büszkeséget, akkor élvezzük a jelen pillanatot.

A jelen pillanat

Fred Bryant és Joseph Veroff kutatók elsőként írták le a jelen pillanat élvezetének jelenségét. Meghatározásuk szerint a jelen pillanat élvezete kifejezés olyan gondolatokra és viselkedésmódokra vonatkozik, amelyek képesek magát az élvezetet kialakítani, fokozni és egyben tartóssá is tenni.

Sonja Lyubormirsky szerint megtanulhatjuk proaktív módon (azaz céltudatos, kezdeményező és pozitív hozzáállással) is élvezni a pillanatokat: például tudatosan várakozni a pozitív élményekre, tudatosan kiemelni, kiterjeszteni és fenntartani az élvezetes pillanatokat, és szándékosan úgy visszaemlékezni ezekre az élményekre, hogy az érzések életre keljenek bennünk és megelevenedjen a belőlük származó élvezet.

A jelen pillanat élvezete és a flow

A pillanat élvezetekor valójában kilépünk az élményből, és rátekintve megállapításra jutunk. Például „Olyan az a felhőpamacs, mint egy óriás mackó! Legszívesebben megölelném!” Az áramlatélmény azonban szinte észrevétlen marad számunkra, ahhoz az kell, hogy teljesen elmerüljünk az élményben. Azt tekinthetjük ideális állapotnak, ha nem kell túl gyakran kilépnünk az élményből, hogy élvezni tudjuk a pillanatot, mivel elterelheti a figyelmünket, ha állandóan azt feszegetjük, hogy „Juj, élvezem már?”.

Hogyan?

Az igazi élvezet megtalálásához sokszor erőfeszítés és motiváció szükséges. A figyelmünkbe gyakran negatív, a jelen pillanattól eltávolító gondolatok is betolakodnak, amelyek hol a múltról, hol pedig a (kiszámíthatatlan, bizonytalan, félelmetes) jövőről szólnak. Tehát kitartó erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy figyelmünket az itt és most pozitív élményei felé fordítsuk. Ehhez pedig újra és újra meg kell állnunk.

Megtaníthatjuk gyermekeinknek az apró örömök élvezetének és kifejezésének készségét. Erről szól a Boldogságóra programunk hetedik hónapja.

Tébláb

Készítsetek el egy ugróiskolát, ám ugrálás helyett illegve-billegve, téblábolva kell rajta végighaladnotok, méghozzá arra a számra, ahányast dobtok egy dobókockával.

Ha 6-os dobókockátok van, akkor a 7-10-es számoknál kezdjétek elölről a számozást. Ha van sokoldalú speciális dobókockátok beszéljétek meg a szabályokat, hogy melyik szám mit fedjen le 7-10 között.

Csinálhattok egyéb ugróiskolát is számok helyett szimbólumokkal is. Ez esetben ragasszatok össze egy kockát az itt látható sablon alapján:

https://i.pinimg.com/originals/0b/0f/6d/0b0f6d3b470a1504f829c0238f949e2d.png

A sablonra rajzoljatok az áprilishoz kapcsolódó szimbólumokat!

A játék menete a következő:

  • Az kezd, aki a legalacsonyabb a csoportban. Ő lesz a Tébláb. Egy másik gyerek lesz a Kockadobó. A többiek pedig az Örömhírhozók.
  • Kockadobó egymás után hatszor dobhatja el a kockát.
  • Téblábnak hatszor kell a számnak (vagy szimbólumnak) megfelelő helyre téblábolnia.
  • A többieknek hatszor kell hangosan bekiabálniuk, hogy milyen örömhírt hoztak Téblábnak! Mindenki csak egyet mondhat. Az örömhír szólhat róla, a képességeiről, ügyességéről, a jótetteiről, a múltjáról, vagy akár a jövőjéről – megelőlegezve az örömhíreket.
  • Figyelem! Kockadobó csak akkor dobhat újra, ha mindenki bekiabálta az örömhírt.
  • Miután a hat dobás megtörtént, jöhet a csere. Újabb Kockadobót, új Téblábot és új Örömhírhozót jelölünk ki.
Online feladatbank – Tébláb
mozgásos
szülővel
Korosztály: Felsősök
Eszközök: ugróiskola ragasztó, kréta/szappan/ lemosható filc, dobókocka
Megosztás:
Még több játékos gyakorlat a Boldogságóra könyvekben
Ismerd meg a több mint 200 személyiségfejlesztő játékot és gyakorlatot tartalmazó Boldogságóra könyveket!
Pozitivity, a pozitív gondolkodást fejlesztő családi társasjáték
Hozzájárul a pozitív énkép kialakulásához, erősíti az önbizalmat és az erősségekre irányítja a figyelmet.

Ízelítő az elméletből – Az apró örömök élvezete

Amikor figyeljük az esőfelhők gyülekezését az égen és a felhőpamacsokban észreveszünk egy-egy figurát, akkor élvezzük a jelen pillanatot. Amikor megengedjük magunknak egy-egy siker után az elismerést és ünneplést, megéljük a büszkeséget, akkor élvezzük a jelen pillanatot.

A jelen pillanat

Fred Bryant és Joseph Veroff kutatók elsőként írták le a jelen pillanat élvezetének jelenségét. Meghatározásuk szerint a jelen pillanat élvezete kifejezés olyan gondolatokra és viselkedésmódokra vonatkozik, amelyek képesek magát az élvezetet kialakítani, fokozni és egyben tartóssá is tenni.

Sonja Lyubormirsky szerint megtanulhatjuk proaktív módon (azaz céltudatos, kezdeményező és pozitív hozzáállással) is élvezni a pillanatokat: például tudatosan várakozni a pozitív élményekre, tudatosan kiemelni, kiterjeszteni és fenntartani az élvezetes pillanatokat, és szándékosan úgy visszaemlékezni ezekre az élményekre, hogy az érzések életre keljenek bennünk és megelevenedjen a belőlük származó élvezet.

A jelen pillanat élvezete és a flow

A pillanat élvezetekor valójában kilépünk az élményből, és rátekintve megállapításra jutunk. Például „Olyan az a felhőpamacs, mint egy óriás mackó! Legszívesebben megölelném!” Az áramlatélmény azonban szinte észrevétlen marad számunkra, ahhoz az kell, hogy teljesen elmerüljünk az élményben. Azt tekinthetjük ideális állapotnak, ha nem kell túl gyakran kilépnünk az élményből, hogy élvezni tudjuk a pillanatot, mivel elterelheti a figyelmünket, ha állandóan azt feszegetjük, hogy „Juj, élvezem már?”.

Hogyan?

Az igazi élvezet megtalálásához sokszor erőfeszítés és motiváció szükséges. A figyelmünkbe gyakran negatív, a jelen pillanattól eltávolító gondolatok is betolakodnak, amelyek hol a múltról, hol pedig a (kiszámíthatatlan, bizonytalan, félelmetes) jövőről szólnak. Tehát kitartó erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy figyelmünket az itt és most pozitív élményei felé fordítsuk. Ehhez pedig újra és újra meg kell állnunk.

Megtaníthatjuk gyermekeinknek az apró örömök élvezetének és kifejezésének készségét. Erről szól a Boldogságóra programunk hetedik hónapja.