Boldogságóra Program

Tündérkert Keleti Óvoda Ligeti Tagintézmény
Nyíregyháza
Liszt F. u. 32-34.

BOLDOGSÁGÓRA PROGRAM – FEBRUÁRI BESZÁMOLÓ
MEGKÜZDÉSI STRATÉGIÁK

A csoportban nagyon kedvelik a mesét, ezért úgy gondoltam, a megküzdési stratégiákat egy mese feldolgozásával érzékeltetem.
Családi keretek változása – válás, elválás
Gimesi Dóra: Csomótündér -A megszokottnál eltérő gyermekirodalmi alkotás megismerése, feldolgozása. Érdekes, újszerű megoldás keresése az előadás, dramatizálás szempontjából. Társas kapcsolatok, érzékenyítés – viselkedési normák közvetítése.
Kortárs irodalmi alkotáson keresztül olyan lelki folyamatok, élethelyzetek feldolgozása, mely érzelmileg terheli a gyermeket, de értelmileg még nem tud rá megoldásokat.
A gyermeki kíváncsiság biztosítja az aktivitás fenntartását. A közös barkácsolás- benne anyagok, formák, azok színeinek kiválasztása a közös munka, a társas kapcsolatok javítását, kooperatív munkafolyamatok erősödését eredményezi. A csoport szokásainak megfelelően hangulati előkészítés, érzelmi ráhangolódás, mely biztosítja az előadás zavartalanságát. Biztonságérzet – tudják mi következik. A bemutatást mindig megelőzi a mű teljes megismerése, átgondolása, a legmegfelelőbb szövegfonetikai eszközök kiválasztása-a gyermekek felé a mondanivaló közvetítése céljából. Egyfajta műhelymunkaként kezdtük feldolgozni a mesét. Együtt válogattunk a papírok, dekor gumik között, ragasztottunk, próbáltunk ki párbeszédeket. A színtér és a nézőtér elkülönítése, teremrendezés. A „köténybábok” felvétele után, mesélő nélküli történet bemutatás. Cselekménykövetés a csoportszobai bútorok között- hivatal a játék dolgozószobában – babaszoba a családi élet színtere. A csattanó ill. a feszültségoldó mondatnak az utolsó bizonyult a történet megismerése során. A feszültségoldás, az érzelmek kibeszélése. Csomótündérek leszünk, egy kisebb és egy nagyobb szív összekötése az azokon rögzített fonallal. Cipőformákon fűzés-csomózás. Fonal masni ragasztása virágcsokor köré. A komplexitás elve alapján vezetem vissza a játékba a gyerekeket. Halász Judit: Marci öltözködik –cd-ről. Kortárs irodalom műveit, még sosem dramatizáltuk az ovisaimmal, bár szívesen olvastam nekik ezeket tartalmazó kötetekből. A célom az volt, hogy olyan történetet találjak, mely a csoportomban is meglévő problémafelvetéssel foglalkozik. Gimesi Dóra könyvében ez pedig a Csomótündér. A csoportban négy olyan gyermek jár, akiknek a szülei nem rég váltak el. A mese feldolgozását, mintegy műhelymunkaként képzeltem el a megismerése után. Játékidőben fonalakat vettünk elő – görcsöt kötöttünk mindenre ( ceruzára, csutkára, széklábára stb. Válogattuk a papírokat, dekor gumikat, csipkét és szalagot. Újszerű eszközként azt találtuk ki, legyenek a figurák a gyerekeken, de nem fejdíszként, hanem a test előtt, a nyakba akasztva. innen már egyszerű volt eljutni a kötényre rögzítésig – így jöttek létre a köténybábok, kezeik, lábaik a gyerekek kezei és lábai lettek. A már meglévő bábokat tükör előtti játékban próbáltuk ki. Alkalmaztuk konfliktusok feloldásában – felvették a kötényt, s a rajta lévő fiú vagy lány mondta el a sérelmét. Így nagyon jól érezték magukat, könnyen eljátszottak gyermeki életükből szituációkat. A mese cselekményének ismerete elengedhetetlen volt a dramatizáláshoz. Végig vidám légkörben, könnyedén mutatták be a kisebbeknek az idős tündér esetét. Nyugodt, irodalmi légkör jellemezte az adott tevékenységet. törekedtem arra, hogy önkéntes, vállalt szerepekhez jussanak a gyerekek. A cselekvő gyermek a karakter jellemét is alakíthatta az előadás során, saját érzelmei szerint. Sorra került, néhány szöveg fonetikai eszköz kiválasztása. A gyerekek követni tudták a szereplők viszonyát. Azt éreztem, hogy a dramatizálás során a gyerekek örömélménnyel gazdagodtak( a négy gyermek érzelmi megnyilvánulásait a továbbiakban érdemesnek tartom megfigyelni), a kooperáció csak pozitív hozadékkal járt, társas kapcsolataik bővültek, nézeteltéréseik megoldási stratégiáik mélyültek