Lássuk meg a szépet!

Beszélgető körben mindenki tükörben nézve elmondta önmagáról, hogy mit szeret magában, mi az, amire már képes egyedül, segítség nélkül megcsinálni. Sokan büszkén mesélték, hogy már tudnak kétkerekűn biciklizni, volt, aki örömmel mondta, hogy egyedül tud síelni, vagy szánkózni. De igazából Sári mondta ki a varázsszót, aki még nem tud pótkerék nélkül kerékpározni, de sokat gyakorol, és biztos, hogy nemsokára neki is segítség nélkül sikerülni fog. A beszélgetés után boldogan színezték ki a feladatlapon mindazt, amit már el tudnak végezni. A nagyobbak rajzukkal egészítették ki, ami nem volt a kínálat között, pl. terítés vacsorához, fürdés segítség nélkül, stb.Második héten elmeséltem a gyerekeknek Bezzeg Andrea Tódi törpe varázsszemüveg című meséjét, majd mindenki elkészíthette a saját varázsszemüvegét, amin keresztül a világot szépnek láthatják.
Végezetül készítettünk egy közös rajzot, egy romos, koszos ház oldalához varázsnagyítót tettünk, melyben látható egy katicabogárka, és egy kis színes virág a fal tövében – mindez tükrözve, hogy a rossz, romos dolgokat megnézve biztosan találunk valami szépet is rajta. Csak keresnünk kell a jót.