Kishonti Boglárka verse (5.d) a hosszú boldogságról

Bogit a 2. kép ihlette meg és egy verset írt az egymásra talált szerelmesekről.

Kishonti Boglárka (5.d) verse a 2. képhez:

Már régóta szeretlek,
s fogom a kezedet.
Már öregek vagyunk,
házasok már régen,
de szerelem ég még
mindig a szívünkben.

Virágok kinyílásán
ősi vad szél ringatja a tájat,
s lefekszünk a fűbe kézenfogva,
és nézzük a szép eget álmodozva.

Már régóta szeretlek,
s fogom a kezedet.
Már öregek vagyunk,
házasok már régen,
de szerelem ég még
mindig a szívünkben.

Nem tudok örökké élni,
s mindig veled lenni.
De örökké szeretni foglak,
s mindig ölelnélek.