Boldogságóra Program

Boldogságszív: Egy továbbképzés keretében lehetőségem nyílt megvásárolni a Boldogságóra program plüss szívét, amit január 29-től minden reggel odaadtam valakinek: Jobb veled a világ! – felkiáltással. Mostanra már mindannyiójuknál volt, így már ők adják reggelente tovább egymásnak.
A téma feldolgozásában is nagy segítségünkre volt.
A megküzdési stratégiák témát nem könnyűnek ítéltem az elsőseim számára. Ezért úgy gondoltam, hogy több órát kell szánjunk a feldolgozására.
Az első foglalkozást az „Irka-firka, összevissza, szabad jobbra, szabad balra, szabad nekem összevissza” bevezető relaxációs gyakorlattal kezdtük. Kérdésemre, hogy mit éreztek közben, pl. Júliától a következő választ kaptam: Jó volt úgy rajzolgatni, hogy nem mondtad meg, mit rajzoljunk. Nem izgultam, hogy szép lesz-e, és azt firkálhattam, amit akartam.
Érdekes volt megtapasztalni, hogy miután megbeszéltük a hónap témáját, a megküzdést, majd páros munkában, a „Nem gondoltam volna!” feladat keretén belül felidézték a számukra kilátástalan, félelmetes helyzeteket, amikből néhányat kihangosíthattak, ugyanez a kislány sírva fakadt, mert nem jutott szóhoz. (Időhiány miatt nem mindenkit hallgattunk meg.) Viszont ez így teremtett egy helyzetet, ami beilleszthető volt a megküzdési stratégiáink közé! Anna, aki ugyanebben a helyzetben szintén nem jutott szóhoz, nem sírt, hanem a következőket mondta: Letettem a kezem, és úgy gondoltam, hogy ha most nem mondhatom el, úgyis meghallgatsz majd máskor. Ezt kérted, azért tettem le a kezem, hogy jó legyek, és szeress! Mert én megfogadtam, hogy jó kislány leszek. Ezen Júliánk is elgondolkodott, és spontán megnyilvánulásként a következőt mondta: Erre én nem is gondoltam, nem jutott az eszembe! Majd felvidult az arca, és abbahagyta a sírást.
A foglalkozást a témához ajánlott mese: „A bugyelláris, a pipa meg a süveg” felolvasásával és feldolgozásával folytattuk.
Csoportmunkában (három csoport) beszélhették meg, hogy kik lehetnek az ő „Csodálatos segítőik”, és ők kinek tudnának segíteni.
Ezek után páros munkában fejtették meg a keresztrejtvény „EGYÜTT” megoldását, mely így mindenkinek sikerélményt jelentett.
A következő foglalkozást a „Hol érzem a feszültséget!” feladat szintén párban történő megoldásával kezdtük. Be kellett jelölniük a testsémát ábrázoló rajzon, hogy hol éreznek feszültséget bizonyos helyzetekben, és mik azok. Érdekes volt hallani, hogy többen szinte minden élethelyzetüket stresszelőnek ítélték meg.
A „Nehezített gimnasztika” elnevezésű gyakorlattal tanári utasításokat kellett végrehajtaniuk a pároknak úgy, hogy az egyik félnek be volt kötve sállal a szeme. Nagyon tetszettek a feladat elvégzése utáni reakcióik: „ki voltam szolgáltatva”, „meg kellett bíznom benne”, „tudtam, hogy ügyes”, „féltem”. A kötetlen szeműek is szerették volna megtapasztalni társaik érzését, így ők is sorra kerülhettek.
Ezek után megpróbáltuk összeszedni a lehetséges megküzdési stratégiákat. Nem túl sok tapasztalatuk van ezzel kapcsolatban, így a tankönyvet és egyéb ismereteimet hívtam segítségül.
Végül megbeszéltük, hogy az osztálynak legutóbb a farsangi bálra történő közös jelmez kitalálása okozta a legnagyobb problémát. Némi vita, sértődöttség után aztán szerencsére sikerült időben legyőzni ezt az akadályt! Így megbeszéltük, hogy a mi Megküzdés-hegységünk több részből áll majd, ami egyben a még előttünk álló nehézségeket is jelenti, amiket szintén le fogunk győzni! Egy ilyen például a közös hóember építése is. Eddig csak csoportokban voltak hajlandók dolgozni, de felmerült az igény, hogy készítsen az osztály közösen egy nagyot! Pár nap múlva meg is valósítottuk.
A foglalkozást a hónap dalával, az „Ellazulni, jaj de jó!” relaxációs dallal zártuk.
A hónap folyamán többször elővettünk egy társasjátékot, melyet a neten találtam Sárosdi Virág Gyereketető elnevezésű honlapján. https://gyereketeto.hu/ Témáját, kérdéseit, feladatait tekintve szorosan kapcsolódik a hónap anyagához, a megküzdési stratégiákhoz. Javaslom letöltésre és játszásra mindenkinek!

Képek