Boldogságóra Program

A szeptemberi Boldogságórán a háláról beszélgettünk. Sokunk fejében megfordult, hogy hogyan is lehet kifejezni a hála érzését a másikunk iránt. Többféle gondolat is megszületett, ezeket megbeszélve mindenki egyetértett abban, hogy a hála kifejezése milyen fontos is ahhoz, hogy boldogabb életet élhessünk. A feladatok közül a „Hálapéldaképet” választottuk, fogadjátok szeretettel a közösen megírt történetünket!
________________________________________________________________________________________________________
A HÁLAPÉLDAKÉP
Egy átlagos élet átlagos gyermeke egyik napját felidézve mindenki elgondolkozik azon: Miért lehetek hálás?
Józsi egy kisvárosi középiskola kollégiumában tölti mindennapjait. Egy reggel azonban ballábbal kelt fel.
Az ébresztő 6 órakor szokott lenni, ám ő nem ébredt fel a zenére. Szobatársa, Dávid keltette fel fél hétkor. Joci nagyon hálás volt neki ezért. Hogy miért? Ha Dávid nem kelti fel, akkor a fiú elkésik az első óráról és kigyűlik az igazolatlanja, miáltal kirúgják az iskolából.
Miközben ment le órára, félhangosan zsörtölődött magában: „Nem tudtam kimenni cigizni, hát ez milyen már?!” Aztán eszébe jutott, hogy a húszperces szünetben ki lehet menni. El is jött a cigi szünet. A védőhálós hölgy meg szokott állni az iskola előtti zebránál, így mindenki szabadon átkelhet baleset nélkül. Ám Józsi erre fittyet hányva szaladt át az úttesten, mikor egy autó csikorgó fékkel állt meg mellette. A fiú nagyon megijedt és rosszul is lett. Dávid újra ott termett mellette, és mint egy őrangyal vigyázott Jocira. Ekkor a srác szíve újra hálával telt meg.
Később újabb sokk érte őt. A kollégiumban hagyta a testnevelés cuccát, az igazgató pedig pont a mai órájukra megy be. Ha nincs tesi cucca, akkor szaktanári megrovást kap. Ezt el is mesélte Dávidnak, aki jószívűen odaadta neki az övét. Józsi elmondhatatlan hálát érzett, ezért este megszerette volna lepni barátját, aki éppen aludt. Vett is neki egy csokit meg egy képeslapot, majd lette az asztalra. Mikor Dávid felkelt, mosolyogva olvasta a képeslapot miközben a csokoládét majszolgatta. Örült neki, hogy Józsinak örömet tudott szerezni, és hogy köszönetét ilyen formában fejezte ki.
Ezt a történetet elmesélték csoporttársaiknak, akik megértették, hogy mi is az a hála, és mennyi mindenért lehet hálás az ember nap mint nap. Átgondolták hogyan éreznék magukat ők, ha velük történne meg ilyesmi.
________________________________________________________________________________________________________