Boldogságóra Program

Foglalkozási/ tevékenységi terv
boldogságóra foglalkozás témája:
Célok kitűzése és elérése

A tevékenység helye: Tatabánya, Lila Óvoda, Napocska csoport
Korcsoport: Vegyes csoport
A tevékenység vezetője: Fekete-Kónya Marianna
A tevékenység típusa: Komplex
A tevékenység szervezeti formája: Kötetlen tevékenység
Előzmények: Beszélgetés arról, hogy a problémákkal, konfliktusokkal, kudarcokkal, hogyan
tudunk szembe nézni. El kell fogadni, hogy a nehézségek, fájdalom, kudarc és a gyász az életük
része, mellyel szembe kell nézni. „Ellazulni jaj de jó!” című dal meghallgatása. Beszélgetés során a megküzdési stratégiák megfogalmazása,.
Módszerek: Beszélgetés, magyarázat, motiválás, közlés, bemutatás, gyakorlás, dicséret, ellenőrzés, értékelés.
Eszközök: Síkbáb, bábparaván, CD-lejátszó, érzelem kártyák, fonal, gyurma.
Didaktikai feladatok: Érzelmi intelligencia fejlesztése játékok során.
Nevelési lehetőségek: Érzelmi- közösségi nevelés:
 közösségi érzés erősítése (közös tevékenységgel)
 biztonságos, nyugodt légkör megteremtése és biztosítása
 türelemre nevelés
 érdeklődés felkeltése
 szokásrendszer erősítése
Kiemelt fejlesztési területek:
 megfigyelőképesség, gondolkodás fejlesztése
 beszédkészség, verbális kifejezőkészség fejlesztése
 figyelem, megfigyelőképesség
 Szókincsbővítés
 gondolkodás fejlesztése
Tevékenység célja, feladatai:
 Érdeklődés felkeltése
 Megküzdési stratégiák megfogalmazása
 Anyanyelvi nevelés, szókincsbővítés

Tartalmi feldolgozás A fejlesztés módszerei, munkaformák,
eszközök, megjegyzések.

1. Szervezési feladatok
A csoport kiszellőztetése. Szabad játék biztosítása a
csoportban, a gyermekek folyamatos fogadása. Igény
szerinti bekapcsolódás a játékba, részvétel és ötletadás.
2. Motiváció és megvalósítás
Reggeli után síkbábbal motiválom a gyermekeket, ezt
követően a hónap dalát meghallgatjuk.
Meghallgatjuk „ Ellazulni jaj de jó” című dalt.
A dal után az „Melengetem a karom, pedig alig
akarom” mozgásalapú relaxációs gyakorlatot végezzük,
ezután a gyermekekkel helyet foglalunk a szőnyegen és
megbeszéljük, hogy tudunk a problémáinkkal,
kudarcainkkal megküzdeni és hogyan tudunk ezzel
szembe nézni.
A beszélgetés után a gyermekek meghallgatják
„ Aranykulcs” című mesét.
6. A tevékenység lezárása
A mese után akinek kedve készíthet pókhálót fonalból
és rajzolhatnak érzelem kifejezéseket.
A tevékenység közben a gyermekeknek folyamatos
segítségnyújtást biztosítunk. A feladat végéig
beszélgetés és dicséret folyik.
Aki nem szeretne részt venni a tevékenységben az
visszatérhet a szabad játékba és az általam készített
játékokhoz.

Kötetlen tevékenységek
A gyermekek számára a játék során
lehetőségeket kínálok fel.

síkbáb

IKT eszközök
Együtt éneklés, relaxálás

Beszélgetés, magyarázat, dicséret.

Beszélgetés
Gondolkodás, türelem, beszédkészség,
fejlesztése

Magyarázat, közlés, dicséret.
Szükség esetén segítségnyújtás
Időbiztosítás

Felhasznált források: Tabajdi Éva: Boldogságóra kézikönyv pedagógusoknak és szülőknek, Bagdi
Bella, Prof. Dr. Bagdy Emőke

Reflexió

A Boldogságóra keretében megvalósított „Célok kitűzése és elérése” témájú foglalkozás során a
gyermekek életkorának és érzelmi fejlettségének megfelelő, biztonságos és elfogadó légkört sikerült
teremtenem. A kötetlen szervezeti forma lehetőséget adott arra, hogy minden gyermek saját
tempójában, érdeklődésének megfelelően kapcsolódjon be a tevékenységekbe, ami támogatta az
önkéntességet és a belső motiváció kialakulását.
A motivációs szakaszban alkalmazott síkbáb, valamint az „Ellazulni jaj de jó” című dal és a
mozgásos relaxáció hatékonyan segítették a ráhangolódást. A gyermekek láthatóan megnyugodtak,
figyelmük összpontosult, ami kedvező alapot teremtett a beszélgetéshez. A problémákkal,
kudarcokkal való megküzdésről folytatott közös gondolkodás során több gyermek személyes
élményt is megosztott, ami azt mutatta, hogy biztonságban érezték magukat, és fejlődött verbális
kifejezőkészségük, érzelmi tudatosságuk.
Az „Aranykulcs” mese meghallgatása tovább mélyítette a téma feldolgozását. A mese szimbolikája
segítette a megküzdési stratégiák megértését, valamint az érzelmek felismerését és megnevezését. A
feldolgozást követő alkotótevékenység (pókháló készítése fonalból, érzelmek rajzolása) jól
támogatta az élmények belsővé tételét, és lehetőséget adott a nonverbális önkifejezésre is. A
differenciálás természetes módon valósult meg, hiszen minden gyermek a saját képességeihez
mérten kapcsolódhatott be.
A folyamatos dicséret, megerősítés és szükség szerinti segítségnyújtás hozzájárult az önbizalom
erősítéséhez és a pozitív énkép alakulásához. A szabad játékba való visszatérés lehetősége
biztosította a gyermekek érzelmi biztonságát és autonómiáját.
A foglalkozás elérte kitűzött céljait: fejlődött a gyermekek érzelmi intelligenciája, beszédkészsége,
figyelme és szókincse, valamint gazdagodtak megküzdési stratégiáik. A jövőben érdemes még több
dramatikus játékelemet és páros, kiscsoportos feldolgozási formát beépíteni, hogy a csendesebb
gyermekek is könnyebben megnyilvánulhassanak. Emellett a célok megfogalmazását konkrét,
mindennapi helyzetekhez kötött példákkal tovább lehetne mélyíteni.
A tevékenység megerősített abban, hogy a Boldogságóra program módszerei hatékonyan
támogatják az óvodáskorú gyermekek érzelmi fejlődését, közösségi kapcsolatait és lelki ellenálló
képességének alakulását.

Képek