Boldogságóra Program

A hároméves korosztályra jellemző, hogy most kezdenek igazán kinyílni a világ felé. Érzelmeiket még gyakran közvetlenül és őszintén fejezik ki, de napról napra tanulják meg, hogy saját viselkedésük hogyan hat másokra. Ebben az életkorban különösen fontos a pozitív visszajelzés, a bátorítás, hiszen a gyerekek az optimizmust – az élet derűs oldalának észrevételét – leginkább a felnőttek példáján keresztül sajátítják el. Célunk, hogy felfedezzék: a világban, akárcsak bennük, rengeteg jó dolog van, amit érdemes észrevenni és megélni.
Foglalkozást kezdő relaxáció: A foglalkozást Bagdy Emőke „Irkafirka, körbe-körbe, karikába” című relaxációs gyakorlatával kezdtük. A gyerekek lelassították a mozdulataikat, elcsendesedtek, miközben finom mozgásokkal, körkörös rajzolással hangolódtunk a nyugodt, derűs együttlétre.
Foglalkozást kezdő éneklés: Ezután Bagdi Bella „Világomban minden rendben van” című albumát hallgattuk meg és együtt énekeltük. A dalhoz mozgássort is társítottunk: kört alkotva táncoltunk, egymás mozdulatait utánoztuk. A közös éneklés és mozgás során a gyerekek megtapasztalták az összetartozás örömét, a derű és harmónia érzését.
A téma bevezetése: A mai napon újra ellátogatott hozzánk Ősztündér, akit a gyerekek már izgatottan vártak. Különlegessége, hogy a szája nincs rögzítve az arcához – így hangulata, arckifejezése változtatható. Ezt kihasználva beszélgettünk a jó és kevésbé jó cselekedetekről, arról, hogyan változik az arcunk és a hangulatunk attól függően, hogyan viselkedünk. A gyerekek elmondták, mi történt velük a héten, és közösen megkerestük, mi volt ezekben a helyzetekben a „jó” döntés.
Mese: Az orosz népmese – A répa
A mese után beszélgettünk arról, mit tanít nekünk a történet.
Kérdések, amelyekkel a gondolkodást segítettem:
Hogyan segítettek egymásnak a szereplők?
Miért volt fontos, hogy mindenki együtt dolgozott?
Szerinted örültek-e a végén? Miért?
Te mikor szoktál örülni valaminek, amit együtt csináltok?
Milyen érzés, ha segítesz valakinek?
A beszélgetés során megerősítettük, hogy a közös munka, az egymás iránti bizalom és a pozitív hozzáállás mindig meghozza a gyümölcsét – mint ahogy a mesében is kihúzták a nagy répát.
Játék: Tükörjáték
A gyerekek a tükörbe nézve elmondhatták, mit látnak magukban.
Például: „Mosolygó szemem van.”, „Kedves a mosolyom.”, „Ügyes vagyok.”, „Szeretem magam.”
A játék célja az önelfogadás és a pozitív énkép erősítése volt. A gyerekek megtapasztalták, hogy mindenki különleges, és sok szép dolog van bennük.

A foglalkozás végén „az optimizmus jelét” kapták meg – egy vidám mosolygó matricát –, amit felragaszthattak saját szívecskéjükre. Ez szimbolizálta, hogy bennük is ott él a derű, a jókedv és a remény.
Családi együttműködés
A hónap során a családokat is bevontuk a témába: közösen tökfaragó délutánt szerveztünk, melyhez jótékonysági cél is társult. A szülők és gyerekek együtt készítették el az alkotásokat, a megvásárolt tökök árával pedig beteg gyerekek gyógyulását segítettük. Ez a közös élmény nemcsak az optimizmust, hanem az összetartozást és az empátiát is erősítette a közösségünkben.
Az optimizmus gyakorlása során a gyerekek megtapasztalták, hogy a világ tele van apró örömökkel – egy mosollyal, egy közös tánccal, egy segítő kézzel. A pozitív gondolatok, a jókedv és a közös élmények erősítették bennük a hitet, hogy „a világomban minden rendben van”.

Képek