A megbocsátás gyakorlása

5b33bb29-fb11-4eab-ab3c-87ea25db79d9.jpg

A hónap Boldogságóráját az „Ígéretkosár” c. meséhez kapcsoltam, melyben Mackó mama nagyon szomorú, mert a bocsok folyton megszegik ígéreteiket. Kibontogattuk a szálakat, mi is a menete a megbocsátásnak és nagyon hangsúlyoztuk, hogy az, hogy megbocsátunk valakinek, nem jelenti azt, hogy elfelejtettük, ami történt.
A tevékenységet egy díszes dobozzal kezdeményeztem, melyben egy csoportunknak címzett titkos levelet találtunk. Ebben Mackó mama kért segítséget tőlünk. Különböző feladatokat rejtett a levél, melyet igyekeztünk teljesíteni.
Az első az volt, hogy a tévében kivetítettünk egy-egy családi fotót és egy „szeretetszőnyegre” állva a képen látható gyermeknek el kellett mesélni, be kellett bizonyítani, miért is jó az ő anyukája.
Ezt követően egy nagy papírszíven nyomtatva is megkapták a gyerekek a képeket és egy nagy „szeretetkertet” alakítottunk ki belőlük a szekrényre ragasztva őket. Ennek a hátoldalára egy szív alakú papírra mindenki lerajzolta anyukáját és ezeket kapták meg később az édesanyák Anyák napjára, így azóta otthon gyönyörködhetnek benne.
A Boldogság órába helyet kapott még egy kis székfoglaló játék is, ezzel próbáltam fenntartani a gyermekek figyelmét közben, hiszen a várakozásban több gyermek visszatért a játékhoz. Ez nem volt olyan sikeres kezdeményezés, de újabb lehetőséget adott a megbocsátás gyakorlására.

Képek