Boldogságóra Program

Ma a Boldogságórán arról beszélgettünk, milyen az, amikor sokáig boldogok vagyunk. Nem csak egy pillanatig, mint amikor kapunk egy fagyit, hanem olyan sokáig, mint amikor van egy barátunk, egy kedvenc játékbabánk vagy plüssmackónk, aki mindig velünk van.

A tanító néni hozott egy dobozt, benne sok-sok kis baba volt – mindegyik más-más érzést jelképezett. Volt „Örömbaba”, „Segítőkész baba”, „Törődős baba” és „Vidám baba”. Megnéztük őket, és elmondtuk, mikor érezzük magunkat úgy, mint ők. Például:
– Amikor segítek a testvéremnek, boldog vagyok, mint a Segítőkész baba.
– Amikor virágot ültetek anyával, jól érzem magam, mint a Törődős baba.
– Amikor együtt játszunk az udvaron, akkor nevetek, mint a Vidám baba.

Azt is megbeszéltük, hogy nem az új játékoktól leszünk a legboldogabbak, hanem azoktól a dolgoktól, amiket újra és újra átélhetünk – amikor valaki odafigyel ránk, szeret minket, vagy amikor mi vigyázunk másokra. Ezek a boldogságok nem fogynak el, mint a csoki, hanem újra és újra visszatérnek, ha jól bánunk velük.

A végén mindenki rajzolt egy saját „boldogságbabát”, és elnevezte. Voltak ilyen nevek:
– „Bogi, a barát baba”
– „Zöldike, a természetet szerető baba”
– „Tücsök, a játszóbaba”

Ezek a babák nem igazi játékok voltak, hanem a bennünk élő érzések – és azt tanultuk meg, hogy ha vigyázunk rájuk, ha szeretjük egymást, figyelünk egymásra és a világra, akkor a boldogság sokáig velünk marad. Ez a fenntartható boldogság!

Képek