Boldogságóra Program

„Minden nehéz volt, mielőtt könnyűvé vált volna”….
Az alsósok életében történnek meg a legnagyobb mérföldkő lépések, hiszen ekkor alapozzuk meg az írás- olvasás és számolás alapjait, valamint idegen nyelvekkel is ismerkedni kezdünk.
Naponta annyi új dologgal találkoznak, olyan sok az elsajátításra váró anyag, hogy óhatatlanul szükség van a biztatásra, megerősítésre, lelkesítésre! Az optimista szemüveg, Az optimista ébredés, A fejlődési vándornapló, Ez fantasztikus, mert…mind szuper ötletek, a gyerekek játékosan, átéléssel emelkednek a fejlődési skálán. Nagyon mélyen átélték a játékok folyamán a megjelenő érzéseket.
Itt tudom kifejezni mérhetetlen hálámat, hogy a Boldogságórás anyag kimeríthetetlen ötlettár a lelki, szellemi, értelmi, érzelmi töltet biztosításához.
A Zene világnapja alkalmával együtt éltük át a hangok varázslatos erejét:
Népdalösszeállítást énekeltünk, melyet a furulyacsokrunk követett. Vidám kánonunk a mellettünk levő osztályban tanulókat is lelkesíti.
Figyeltünk a saját énekünkre, megkísérelve időnként a másik csoport dallamára is figyelni, hiszen ez állandó fejlesztésre szorul.
Ritmikus gyakorlatokat, játékokat iktattunk be a nap folyamán, melyek segítenek a figyelem összpontosításában, az egymásra hangolódásban.
-Nincs örömtelibb dolog egy gyerek nevetésénél, és semmi sem csodálatosabb egy gyerek mosolyánál.- valljuk mindannyian a mosoly világnapján. De társítva még azzal a kifejezhetetlen örömmel, a kis szemek csillogásában, amikor megértettek , felfedeztek, megtanultak valamit – ez az a pillanat, amely az életünk legértékesebb megélése -pedagógusi pályánk során.
A lelki egészség világnapja megerősített abban a hitben, hogy az örömmel végzett tevékenység, egymás segítése, támogatása az iskolai tanulás során, boldog, elégedett, mosolygós gyerekeket eredményez. Erre figyelünk minden percben, bátorítjuk egymást, támogatunk mindenkit, hogy célba érjen, legyen sikerélménye.
A kitartás erősségmondóka lett a hónap legfontosabb versikéje, mely a megtorpanások, bizonytalanságok során gyógyír a továbblépéshez! Kitartással horgolunk, kötünk, lombfűrészelünk, varrunk, korcsolyázunk, furulyázunk, énekelünk…
Az ölelés sem maradhat el, hiszen azért is van az embernek karja, hogy melegen átölelje barátait, szeretteit. A kicsik olyan önzetlen szeretettel tudnak átkarolni, mely méltó példa a felnőttek számára. Nincs olyan nap az iskolában, hogy ne legyen benne szeretetteli ölelés.

Képek