Apró örömök az óvodások életében

Apró örömök az óvodások életében

A hónap témája: az apró örömök élvezete, amelyhez első körben a magyar népmesét választottam ki. Továbbá figyelembe vettem a korosztályi követelményeket. Így esett a választásom: „Nyakigláb, Csupaháj meg Málészáj” meséjére.
Bevezető, motivációs gyakorlatnak a hónap ajánlott zeneszámát választottam (Bagdi Bella: Imádok élni), amelyre egy kis mozgás koreográfiát találtam ki, hogy a mozgással a szöveget gyorsabban jegyezzék meg a gyerekek. Azt tapasztalom, hogy a mozgással kísért verseket, mondókákat hamarabb el tudják sajátítani.
Aztán az apró örömök fogalmát szerettem volna megmagyarázni nekik, úgy, hogy a magyarázatot kapcsoltam az érzékszervekhez. Ennek az ok – okozati kapcsolatnak a megértése segítette őket a következő játékoknál. Egy érzékszervi játékot játszottam, amelyben az érzékszervekhez kellett kapcsolni a különféle tárgyakat, amelyeket ezek által érzékelünk. Egy – egy tárgyat több érzékszervhez is lehetett kapcsolni, ezért ezeket nagyobb gyermekeknek adtam, hogy a legjellemzőbb érzékszervet válasszák ki. Ez volt a differenciálás alapja. Minden gyermek kíváncsian várta, hogy milyen képet kap és elgondolkodott, hogy azt melyik szervhez teszi. Ezért csendben hallgatták végig egymást, közben azon gondolkodtak, hogy hová fogják tenni a képüket. Ezáltal fejlődött az értelmi és szociális képességük is.
A következő játék, egy saját ötlet alapján kitalált játék, amelyben azt kérdeztem meg tőlük, hogy számodra, mi okoz legnagyobb örömet? Ha kapsz valami finomságot, ha megölelnek vagy ha megdicsérnek.
A megvalósítás során a következő válaszok születtek:
9 – en mondták, hogy nekik az okoz örömet, ha kapnak valami finomat (pl. tejbegrízt, paradicsomlevest, nyalókát, OREO kekszet, tésztalevest, borsófőzeléket, sütit, sült krumplit).
3 – an mondták, hogy ha megölelik őket, ha fogják a kezét, ha simogatják a hátát, akkor érez örömet.
1 gyermek mondta, hogy ha ügyesnek nevezik.
A játékokban lehetett érezni, hogy melyik gyermek értette meg az apró örömök fogalmát. Az első jelentkezők még bizonytalanul választották ki a megfelelő érzékszervet, de aztán egyre könnyebben tudták a megoldást. A feladatok helyes elvégzését pozitívan értékeltem.
Ezt követte a magyar népmese, amelyben szintén felismerték, hogy a szereplőknek mi okozott apró örömet.
Végül elmaradhatatlan a hónap jelének a színezése, amelyet a boldogságvárunk 7. szintjére fogunk felragasztani.
Sikeresnek tartom a tervezésem, mert a gyermekekben folyamatosan fenntartottam a motivációt. Figyeltek, gondolkodtak és többnyire mindegyik helyesen cselekedett. Három szinten értették meg az apró örömöket, magyarázat formájában, játékok során és a mese kapcsán.

Képek