Boldogságóra Program

A heti tevékenységeket és játékokat az indián témakörben terveztük.
A kicsi indiánok az erdei élet során nagyon sok apró nehézséggel küzdöttek meg a mindennapok során. Az erdőben sokféle állattal találkoznak, akiket nagy tisztelet és védelem övez. Az erdőben az indiánok az élelemgyűjtéshez bejárják az erdő minden zegzugát. Közben gyakorolnak kúszni-mászni, nesztelenül átbújni, bokrokon keresztül áthaladni, öreg hídon egyensúlyozni. Ilyenkor néha beleeshetnek a patakba, vagy eltévedhetnek, de jókedvüket ez sem szegi soha, mert mindig lehet újrapróbálkozni és ügyesedni.
A kicsi indiánok híresek éles eszükről, főleg a ,,róka törzs” tagjai, így őket a logikai játékokkal sem lehet megfogni. A térképet ők olvassák a legjobban, és ők vezetik haza az eltévedt indiánokat a törzsek között.
A legbátrabbak felmásznak a legmagasabb hegyekre is, ahonnan kémlelik az eget és figyelik a várható időjárást. Ezt a feladatot a „farkas törzs” tagjai vállalják leginkább. Ők figyelmeztetik a kenuzni vágyó indiánokat, hogy vihar közeleg és óvatosan a veszélyes vizeken.
A „szarvas törzsben” élők híresen jó zenészek, akik saját készítésű hangszerekkel szórakoztatják a többieket.
A „sas törzs” a legjobb megfigyelő, azonnal jelez, ha betolakodót észlel a tábor körül.
A kicsi indiánok tudják, hogy együtt megoldani a kihívásokat sokkal könnyebb, mint egyedül, így mindig szívesen segítenek egymásnak és próbálják ki egymás feladatát. Amikor útnak indulnak, mindig többen mennek, hogy az akadályokat leküzdjék.
Megküzdési stratégiák elsajátítása a téma segítségével:
– A gyermekek a közös tevékenységekkel, páros játékokkal, csapatfeladatokkal gyakorolhatták a kooperációt, a segítségnyújtást, az együtt gondolkodást, egymás buzdítását (szurkolást).
– ,,Veszélyhelyzetben” figyelmeztethették egymást, és közösen kerestek megoldást a problémára.
– Az erdei élettel való megismerkedés során, az apró részletekre való odafigyelés kulcsfontosságú volt az indiánoknak. A gyerekek a közös úton haladva, felhívhatták egymás figyelmét az esetleges hibákra, tévedésekre. Tanulva saját és mások hibáiból. (pl. erdei gyümölcsszedés, kenuzás, halsütés).
– Az élelem megszerzése nem könnyű az indián faluban, így ezt is közösen érdemes végezni. A halászat is jobban megy, ha többen végzik. A halsütés akkor lesz sikeres, ha a megfelelő sorrendben rakják a halsütő keretre. Ebben a játékban nagyon fontos a szabálytudat és szabálytartás, hogy végül minden kicsi indián jóllakjon.
– A mozgásos akadálypálya erősíti a gyermekek kitartását, fejleszti az erőnlétet, és az indiánok koordinációs és egyensúlyozó képességét.
– A játékok által megtapasztalhatják, hogy vannak dolgok, amikért meg kell küzdeni, van, ami nem sikerül elsőre, és mindig érdemes próbálkozni. A kudarctűrő képesség fejlesztése nagyon nagy feladat a gyermekek körben manapság. Ezeken a játékokon keresztül láthatták, hogy tévedni lehet, de képesek a hibákat kijavítani, akár maguktól, akár társaik segítségével. A „megdolgozni valamiért” érzete jóleső és sokkal értékesebb, mint, amikor könnyen kapunk valamit. Ezt a gyermekek felé is érdemes közvetíteni.
– A kicsi indiánok elsajátítják azokat a megoldási stratégiákat, amikkel a feladatok sikeresek lesznek, így örömmel vetik bele magukat az újabb és nehezebb tevékenységekbe. Fontos, hogy a játékok nehézségi szintje is alkalmazkodjon a gyermekek életkorához, képességeihez. Azok számukra tartogassanak nehézséget és sikerélményt egyaránt. Megoldani egy olyan problémát, megvalósítani valamit, amit előtte még nem tudtunk, nagyon pozitív érzelmeket váltanak ki gyermekből és felnőttből egyaránt.

Képek