Boldogságóra Program

Kezdésnek a gyerekek kaptak tőlem egy történetet egy barátomról, aki nagyon nehéz, szeretettelen környezetből indult, és önpusztító életet élt remény, kilátások és önbizalom nélkül. Harminckét éves korában azután mélypontra került, és utána, az életét átgondolva, elkezdte megvalósítani az álmait. Most már viszonylag boldog, stabil és elégedett életet él.
Aztán elmeséltem nekik, hogy ez az ember én vagyok. Nagyot néztek, meglepődtek, úgy éreztem, meg is illetődtek. Nem jobban tőlem, ugyanis a történetem összegzése elérzékenyített: elsírtam magam, egyszerre a fájdalomtól és az örömtől. Utána elmondtam nekik, hogy miért sírtam, és azt, hogy nincs az a mélység, amiből ne lehetne kimászni.
Azért vállaltam ezt a történetet, mert úgy hiszem, hogy az önismeret útján az egyik legfontosabb dolog a hitelesség. Másrészt azt gondolom, hogy ha őszinteséget várok, akkor nekem is őszintének kell lennem. Úgy látom, nem élnek vissza a bizalmammal, és ezért nagyon hálás vagyok a gyerekeknek.
Ezek után beszélgettünk arról, hogy mi kell a sikerhez? Megbeszéltük, hogy a hit, a munka és a türelem szükséges a hosszú távú sikerhez. Leírtuk, hogy kinek mi az egyik álma, és mire van szükség ahhoz, hogy megvalósítsuk.
Bevittem egy növénynek az ágát, és megbeszéltük, hogy megpróbáljuk közösen kicsíráztatni és nevelni. Az osztály egyből befogadta a növényt, akit egy gyors szavazás után elneveztek Sanyikának. Sanyika mindenkitől kapott jókívánságot, amit egy papírlapra írva elhelyeztünk alatta, hogy nyerjen belőle erőt. Sanyika a hit, a remény és az optimizmus szimbóluma, akit közösen gondozunk. Nagyon aranyosak voltak a gyerekek, ahogy hurcolták egyik teremből a másikba.
A későbbiek során az álmok megvalósításával foglalkoztunk. Beszélgettünk arról, ki mit szeret csinálni, hogyan cselekszik az ember, ha valamit szeret csinálni, és hogyan, ha valamit csak muszáj. Beszélgettünk annak a fontosságáról, hogy akarjunk tanulni, arról, hogy a tévedés a tanulás része, valamint arról, hogy kinek ki és miért a példaképe.
Közben Sanyikának elhullottak a levelei, és már arról beszélgettünk, hogy elveszíthetjük őt, de ez is az élet része, nem sikerülhet minden. Ezt követően viszont észrevettük, hogy néhány apró, zöld hajtás már megjelent az ágon, így bízunk abban, hogy Sanyika a levelei elengedése révén új életre kel, megerősödik és szárba szökken.

Képek