A Boldogvár legtetején!

441363789_828322395398595_8590028945500509936_n.jpg

Elérkeztünk az utolsó Boldogságóránkhoz, melyet már nagyon vártak a gyermekek. Kíváncsian kérdezgették minden nap, mikor nyílik ki a Boldogvárunk kapuja. Előző nap már elkezdtük a szervezést, mert megkértem a szülőket, hogy az utolsó órához, aki szeretne, az beöltözhet királylánynak, tündérnek, lovagnak, királyfinak. A gyermekek reggel lelkesen hozták a ruháikat, mutogatták egymásnak. A szülők jelezték, hogy a gyermekek már nagyon várták ezt a napot, véletlenül sem szeretnének kimaradni belőle. Nagy meglepetésemre az egyik kislány készített nekem is egy királylányos karkötőt a mulatsághoz, ami nagyon jól esett. A gyermekek nagyon izgatottak voltak, nem győzték már kivárni a kapunyitást. Örömmel fogadták a varázsládán Boldog Dórát, vidáman üdvözölték. Kezdő relaxációs gyakorlat a „Repül a madár, szárnyalva száll, mert szabad madár” indítottuk el az órát. Azért választottam ezt, mert itt a nyár, amikor kicsit szabadabban élhetünk. A közös éneklést is a gyermekek kívánsága szerint választottuk ki, mert ez már az utolsó, a végéhez érkeztünk a Boldogságóráinknak. Már nem is kellett semmit mondanom, maguktól énekeltek, táncoltak. A szeretetfolyosón mindenki végig haladt, még mi felnőttek is. Örömömre szolgált, hogy milyen kedvesek tudnak lenni egymással szemben, egyre többen nyilvánították ki saját véleményüket. A mesehallgatási szokásainkat megtartva a mesepárnáikon ülve helyezkedtek el a gyermekek, meggyújtottuk a mesegyertyánkat, majd Dórával közösen mondták el, a már ismert mondókát, meghallgatták a mesét. Most nem szemléltettem, hagytam, hogy saját képzelőerejüket használják. A mese végén a Boldogságvárunk lépcsőfokait számláltuk, majd felidéztünk sok közös élményt. A „Mi vagyunk a Harangosok” közös alkotásunkat ismét elővettük. Jó volt látni, mennyire tetszett nekik. Felértünk a 10. lépcsőfokra. Minden kisgyermek választott egy szimbólumot, ami a legkedvesebb volt számára. Vére kinyílt a kapu, mehettünk a mulatságba. A” Harangosok” miután beöltöztek, az egész óvodában végigvonultunk, varázspálcámmal átváltoztattunk valamennyi dolgozózót tündérré, királylánnyá, ami mindenkinek mosolyt csalt az arcára. Az óvoda udvarán zenés, táncos napot tartottunk. Vidám hangulat vette kezdetét, ahol nemcsak mi, de a többi csoport is bekapcsolódott. A bálban természetesen az evés-ivás sem maradt el, minden ropogtatni valót elfogyasztottak a gyermekek. Az asztaloknál a boldogság kerekét készítették el, amit haza is lehetet vinni. Összegzés: A Boldogságórákat minden alkalommal várták a gyermekek A napi tevékenységeiken túl, mást is kaphattak a gyermekek, melyek jobb jókedve derítették őket, kicsit közelebb kerülhettünk egymáshoz. A mai nap megelégedéssel töltött el, ahogy láttam a vidám gyermek arcokat. Az egyik szülőtől visszajelzést is kaptam” Ez volt a legjobb nap az évben, melyet már nagyon várt a gyermeke, végre kinyílt a vár kapuja, ahol nagyon jól érezte magát.” JOBB VELED A VILÁG

Képek