Boldogságóra Program

A napot jógagyakorlattal kezdtük: mint a cica nyújtózom, a haragom kifújom! Légzőgyakorlattal folytattuk: beszívtuk a levegőt, karunk magas tartásba emeltük, majd miközben lassan engedtük le a karunkat, soroltuk a bocsánatot kérő szavakat: sajnálom, nem akartam, bocsáss meg, ne haragudj! A következő belégzés után a megbocsátó szavakat soroltuk: minden rendben, nem haragszom, nincs semmi baj, szeretlek. Ezt még néhányszor megismételtük. Mindenki felidézhetett olyan helyzetet, amikor rosszat tett. A történetek elmesélése után megbeszéltük, hogy mit éreztek, mikor bocsánatot kellett kérniük. Hamar rájöttek, hogy amikor a szavakat soroltuk a légzőgyakorlattal, egészen más volt, sokkal könnyebb, mint amikor a valóságban kellett valamiért bocsánatot kérni. Azt is felismerték, hogy megbocsátani sem könnyű! Hisz azt mondjuk, nem haragszom, de attól még tovább fáj mondjuk az ütés helye és a pohár sem ragad össze a bocsánatkéréstől, ha eltört. Ezért, hogy a haragot is elűzzük, összegyűrtünk papírt, miközben mondtuk, ki miért haragszik és nagy lendülettel bedobtuk a szemetesbe. Tízórai után bocsánatkérő ajándékokat készítettünk. Szerencsére jó idő volt és otthonról, az udvarról rengeteg virágot, levelet, füvet, botot sikerült gyűjtenünk, ezekből készítettünk képeket. Mindenki annak adhatta bocsánatkéréssel, akinek valamit ártott akarva, vagy véletlenül. Volt, aki a szüleinek adta, volt, aki a pajtásának és természetesen bocsánat kérés is járt hozzá. Nagy ölelésekben végződtek az átadások. Minden ajándék gazdára talált. A szülőknek is tetszett ez a játék.

Képek