Boldogságóra Program

Zsadányi Tündérkert Óvoda
Zsadány, Béke utca 56.
Méhecske csoport (középső csoport)
A középső csoportban már nagyon vártuk március 20-át, a Boldogság Világnapját. A gyerekekkel sokat beszélgettünk az apró örömökről, mi okoz számunkra örömet. Mindig olyan játékot játszottunk, amelyik mindenki számára örömteli volt. A közös játék, a közös beszélgetések jó érzéssel töltöttek el bennünket. A tavasz kicsalogatott bennünket is a szabadba, így megláthattuk, megnézhettük a gyönyörű tavaszi virágokat. Megillatoztuk a jácintot, az ibolyát, a nárciszt és a csillagvirágot is. Megállapítottuk, hogy a legintenzívebb illata a jácintnak van. A virágzó fák beborították az óvoda előtti parkot. Megbeszéltük, hogy melyik virág milyen színekben pompázik. Meghallgattuk a madarak énekét, csicsergését a fák, bokrok között. Az egyik kislány minden reggel elmondta, hogy látott sárga esővirágot (aranyesőt), ahogy az óvodába jött az apukájával és hallotta, ahogy a madarak csivitelnek a fákon.
Ahogy elérkezett a Boldogság Világnapja izgatottan várták a szívecske keresését a gyerekek. Bevontuk ebbe a játékba a többi csoportot is. Megbeszéltük a gyerekekkel azt, hogy akinek van kisebb csoportos testvére, az segíthet a kicsinek a keresésben. A gyerekek nagyon izgatottak voltak, ahogy elkezdődött a keresés az óvoda központi részén, ahol minden gyermek öltözik. Az egyik nagycsoportos kisfiú megtalált egy szívecskét és egyből odaadta a kiscsoportos testvérének, akinek még nem sikerült találnia egyet sem. A kislány nagyon örült ennek és összeölelkeztek, majd együtt kerestek még egyet a testvérének is. Láttuk a gyermekek arcán a kíváncsiságot, az örömöt, a lelkesedést és a BOLDOGSÁGOT! Már alig várták, hogy mindenki megtalálhassa a szívecskét, mert akkor járt a jutalom, ami nem más, mint a mosolygós amerikai palacsinta.
Az egyik dajka néni bevállalta, hogy megsüti a gyerekeknek a mosolygós amerikai palacsintákat. Megvásároltuk a hozzávalókat, én behoztam a palacsintasütőmet, amin mosolygós arcok vannak és reggel hat órakor elkezdte sütni, hogy időben kész legyen.
Bevontuk ebbe a játékba a Bölcsődés és Gyerekházba járó kisgyermekeket is. Az ott dolgozó felnőttek nagyon örültek ennek a kezdeményezésnek. A Bölcsődéseknek a gondozó nénik adták oda hazamenetelkor a szívecskéket, a palacsintákat pedig közösen elfogyasztották és azt mondták, hogy nagyon finom volt.
A Gyerekházba járó gyermekek a szüleikkel voltak ott, ezért számukra én adtam oda a szívecskét. A palacsintákat örömmel elfogyasztották és nagyon boldogok voltak, hogy rájuk és a kisgyermekeikre is gondoltunk. Több szülőnek, akik a gyerekházba járnak van óvodás gyermeke is.
Ez a nap, a Boldogság Világnapja bearanyozta az egész hetünket. Először a várakozás öröme, majd a hét többi napján is beszélgettünk arról, hogy milyen jól éreztük magunkat és milyen szép az élet! Az apró örömöket észrevettük, észrevesszük mindenben és mindenkor és mindenhol.
Meghallgattuk Bagdi Bella zenéit: Ha boldog vagy mutasd meg mindenkinek; De szép az élet, de jó az élet…; Boldog vagyok!

Balázsné Barta Anikó
óvodapedagógus

Képek