Boldogságóra Program

A hónap során elvégzett feladatok:
Március az egyik legkedvesebb boldogságórás hónapunk. Egyre többet süt a nap, melegedik az idő, kibújnak a virágok, rügyeznek a fák, csiripelnek a madarak, egyre könnyebb felfedezni a természet adta apró örömöket, szépségeket. Erre folyamatosan edzük magunkat, hiszen a boldogság érzése legegyszerűbben a ”piciségek” felfedezésében és értékelésében rejlik. Nem a drága ajándékok, juttatások, hanem a környezetünkben fellelhető természeti szépségek adnak elsősorban „örömködésre” okot. Emiatt választottuk mottónak Robert Brault gondolatait: “Élvezd a kis dolgokat! Egy nap vissza fogsz tekinteni, és rájössz, hogy azok voltak a nagy dolgok.” Az idézetet kinyomtattam nagyméretű betűkkel, köré pedig a gyerekek szív alakú papírlapra rajzolt alkotásai kerültek, amik az apró örömeikről, boldogságos pillanataikról, álmaikról, vágyaikról tanúskodtak.
Kipróbáltuk a „Jelenlét közösen” című légzőgyakorlatot is, ahol a tudatos jelenlétet, az egymásra való odafigyelést, az összhang megteremtését gyakoroltuk. A gyerekek közben, a hátukat ülő helyzetben egymásnak támasztva megtapasztalták a társuk által nyújtott biztonságérzetet, össze tudták hangolni légzésük ritmusát, teljesen koncentráltak egymásra és a feladatra. Többen számoltak be arról, hogy érezték és szinte hallották a partnerük által nekik küldött jókívánságokat, kedves üzeneteket a relaxáció végén.
Március hónap világnapjairól is beszélgettünk. Március 8-án több kisfiú is hozott kedves meglepetést a lánykáknak és a tanító néniknek is. Ennek kapcsán megbeszéltük, hogy a nők iránti tiszteletet minden nap gyakorolni kell, kedvességgel, odafigyeléssel, egyszerű udvariassággal, szeretettel. Az anyagok újra hasznosítását az „Újrahasznosítási világnap” alkalmából úgy valósítottuk meg, hogy az előző évi, kissé „megroggyant” krepp-papír dekorációból készítettünk újat, mégpedig összegyűrt „gyurmicok”-ból kokárdákat alkottunk, amik a folyosó falára kerültek fel. A „Boldogság világnapjára” a 4. osztályosok készítettek csodás ablakdíszt, ahol egy nagy öntözőkannából rengeteg szívecskét locsoltak az ablakban nyíló, szintén általuk készített papírvirágokra. A kisebbekkel a „Víz világnapjára” hívtuk fel a figyelmet keresztrejtvénnyel, vidám esőcseppek készítésével, amik a táblán alkottak egységes tablóképet.
Nagyon sok apró örömöt leltünk a tavaszi dekorációk készítésében is, amiket nemzeti színben kezdtünk el Március 15-re hangolódva. Készültek zászlók, filigránok, madarak, kokárdák, ablakdíszek. Fő feladatunknak azonban az „Örömvirágok” mandalájának elkészítését választottuk. Zöldre festett hurkapálcikákra méretarányosan színes tulipánfejeket ragasztottunk a leveleikkel együtt, majd körkörösen egymás mellé sorakoztattuk őket a szőnyegen. Miután a mandaláról fotó készült, a tulipánokat a folyosó ablakaiban álló virágcserepek földjébe tűztük, amivel derűs, friss, tavaszi hangulatot teremtettünk magunknak.
Nem apró, hanem hatalmas öröm volt számunkra, hogy Március 15-re mi készítettük az ünnepi műsort, erről már az előző havi beszámolókban is írtam. Fegyelmezett magatartással, szép beszéddel, közös énekléssel és ügyesen betanult koreográfiákkal szerepeltek a gyerekek, aminek eredménye a közönség általi elismerés lett. Büszke vagyok a gyerekek teljesítményére, megkapták jutalmukat, dicséretüket, amivel az önbizalmuk és az önértékelésük még inkább kiteljesedhet.
A szokásos „Örömkereső sétánkat” is megvalósítottuk. A séta során az volt a feladat, hogy mindenki keressen olyan apróságokat, amelyek boldogság-érzetet keltenek benne és osszák meg azt a többiekkel is. Ezek a következők voltak: napsütés, felhők, madarak, lepkék, bogarak, kavicsok, csigaház, virágok, rügyező fák, kispatak, virágzó bokrok. Közösen élveztük a tavasz által egyszerűen látható és érezhető csodákat környezetünkben. Megbeszéltük, hogy a természet gyógyító erejű, bátran és lelkesen keljünk útra, ha valami nyomasztja a lelkünket, hiszen általa felszabadulhatunk a terheink súlya alól.
Húsvéthoz közeledve is sokat „örömködtünk”. Felhívást intéztem a tanulók felé, hogy mindenki hozzon egy időjárást álló, felakasztható színes tojást/húsvéti díszt, amivel az iskola udvarán álló ifjú diófacsemetét feldíszíthetjük. Így készült el közös örömmel, szeretettel együtt működve a MI csodaszép ÖRÖM-tojásfánk. Barkaágakból tojásfát külön az osztályunkban is állítottunk, ami vidámsággal, örömteli húsvéti várakozással telített el minket.

Képek