Boldogságóra Program

A hónap során elvégzett feladatok:
Február a megküzdési stratégiák hónapja. A megküzdés olyan általunk kifejtett tudatos erőfeszítés, aminek segítségével megpróbáljuk legyőzni az életünkben fellépő kihívásokat, veszélyeket és az ezekkel járó stresszes állapotokat. Benne rejlik a boldogabbá válás lehetősége, hiszen ha sikerül megoldanunk egy problémát, általa örömöt és boldogságot élhetünk át. Egyfajta megkönnyebbülés ez, amit az adott akadály feloldódása okoz. Ennek az elméleti háttérnek a megbeszélésével kezdtük a februári boldogságórákat, majd a megértés után végeztük el feladatainkat.
Elsőként a „Mesél a téli erdő” című képet készítettük el. Sokat beszélgettünk arról, hogy a vadon élő állatoknak milyen nehézségekkel kell megküzdeniük a téli időjárás beköszöntével. A hideg, az élelemhiány az életmód átalakítását kívánja számukra, hiszen alkalmazkodniuk kell a megváltozott körülményekhez. Küzdelmük enyhítésére mi, emberek is nyújthatunk segítséget a vadetetőkbe kihelyezett élelemmel, szalmával. Ennek jelképeként mindenki készített egy téli, kopasz fát, így alakítottuk ki az erdőt. Sablonok segítségével állatok képeit színeztük, nyírtuk ki, majd elhelyeztük őket a téli fák között.
„A türelmetlen nyulacska” című mesét is elolvastuk, értelmeztük Mester Györgyi írása alapján. Megbeszéltük, hogy a türelem gyakorlása milyen fontos az életünkben, hiszen a még be nem következett események miatti idegeskedés, aggódás, az idő sürgetése csak felesleges stresszt okoz önmagunknak, amivel árthatunk a lelki/testi egészségünknek. Fontos tehát a nyugalmunk megőrzése mindig, minden helyzetben, amit olyan cselekedetekkel tudunk megvalósítani, amikben jól érezzük magunkat. A mese kapcsán a gyerekek feladata az volt, hogy színes papírból kivágott felhőcskékbe rajzolják le, szerintük hogyan tudna megnyugodni a főszereplő nyuszika, milyen szórakoztató tevékenységekkel tudja átvészelni az időt, amíg megérkezik a tavasz. A rajzokat kis nyuszifigurák köré felhelyeztük a táblára, így emlékeztettük önmagunkat a türelem gyakorlására.
Ha feszültek, nyugtalanok vagyunk, nekünk is minél előbb le kell higgadnunk. Ehhez megtanultuk a „Pillangóölelés” technikáját, amit az óta is gyakorlunk és alkalmazunk/alkalmazhatunk egyénileg, otthon is, ha együttérzésre, megnyugtatásra van szükségünk önmagunktól.
Abban is egyet értettünk, hogy a feszültség oldására a nevetés és a humor is kiváló módszer. Február 2-án tartottuk meg hagyományos farsangi délutánunkat, amely nagyszerű teret biztosított a vidámság fenntartásához. Sokat játszottunk, nevettünk, énekeltünk és táncoltunk, így kapcsolódtunk ki közösen a szürke hétköznapok taposómalmából. Kicsit előre hoztuk a torkos csütörtököt, hiszen a gyerekek által hozott sütikkel, üdítőkkel ez bizonyult a legkiválóbb alkalomnak erre. Vidám, piknikszerű hangulatban töltöttük el a délutánt.
A farsang végén, február 14-én, hamvazó szerdán elégettük kiszebábunkat, vele együtt a „Rossz szokások ládikáját” is. A ládika elméleti szinten segít nekünk minden évben a rossz tulajdonságaink legyőzésében, hiszen a belsejében összegyűjtött, nem kívánatos dolgainkat tartalmazó cetlik elégnek a tűzben és jelképesen távoznak az életünkből. Persze ehhez a mi akaratunkra, tetteinkre, változásra való törekvéseinkre is szükség van, az égetés leginkább a megvalósításba vetett hitünket erősíti.
Februárban osztályunk a vízzel is megküzdött, hiszen 5 alkalommal a testnevelés órák keretében a sümegi tanuszodában úszni tanultunk. Sokak számára ez nagyobb, kevesebbek számára ez kisebb küzdelmet jelentett. Ebben a „harcban” szakoktatók segítettek, akik érdekes vízi feladatok megoldásával motiválták a gyerekeket az úszás tudományának elsajátítására. A legügyesebb tanulók a végén már a 2 méteres nagy medencében gyakorolhattak.
A segédanyagokban felsorolt világnapok közül a „tobzoska világnapja” nagyon felkeltette a gyerekek érdeklődését. Közösen megnéztük a kis állatról készült kisfilmet, beszélgettünk a kinézetéről, elemeztük az életmódját. Pikkelyei segítségével szinte megtámadhatatlan, kikezdhetetlen. Azt tanultuk tőle, hogy az életben nekünk is ki kell alakítanunk olyan védelmet (növesztenünk kell olyan pikkelyeket), amivel ellenállhatunk a bennünket érő támadásoknak. Ehhez először is növelnünk kell önbizalmunkat, hinnünk kell önmagunkban, ami által magabiztosabbak lehetünk. Ha ez megvalósul, erősebbek, határozottabbak leszünk, így könnyebben vesszük az akadályokat, ami a sikeresebb felnőtté válás titka.
„A társadalmi igazságosság világnapja” kapcsán a bennünket érő igazságtalanságokról beszélgettünk. Ezek a helyzetek mindenki számára kellemetlenek, bántóak, sértőek, mindenképpen megoldásért kiáltanak. Egyet értettünk abban, hogy ezek a megoldások békések, szeretetteljesek legyenek, mert haraggal, dühvel, agresszióval nem érhetünk célba. Ennek megoldására azt a technikát javasoltam, hogy konfliktushelyzetben számoljunk magunkban 10-ig, lélegezzünk mélyeket, mert ez nyugtatólag hathat az idegrendszerünkre. Így képesek leszünk higgadtan, nyugodtabban mérlegelni az adott szituációt, ez pedig harmonikusabb végkifejletet eredményezhet.
Nagyon különleges nap a 4 évenként bekövetkező szökőnap, amit idén február 24-én át is élhettünk. Azzal tettük különlegessé, hogy megünnepeltük. A nap fénypontja a közös „SÜTIKOCCINTÁS” volt, aminek kapcsán körbe álltunk és sütivel, kekszekkel koccintottunk és kívántunk egymásnak mindenféle jót.
Januárban egyik célkitűzésünk az volt, hogy a március 15-i ünnepséghez műsort készítünk, amit az iskolai és községi programok részeként előadunk majd. Februárban a tettek mezejére léptünk és nap, mint nap szorgalmasan tanultuk/tanuljuk a verseket, gyakoroljuk a koreográfiákat, készülünk az előadásra. Folyamatosan küzdünk a helyes hangsúlyozással, a szép kiejtéssel, a pontos ritmus- és dallamkövetéssel. A megküzdési stratégiák alkalmazását tehát a bőrünkön érzékeljük, közvetlenül megtapasztaljuk. Reméljük, törekvéseinket siker koronázza majd!
Ha nagyon fáradtak vagyunk, Bagdi Bella mindig segít: Ellazulni, jaj, de jó! című dala megnyugvást, megpihenést biztosít, ha a szükség úgy kívánja.

Képek