Barátság pókhálónk
- Csoport neve: Kicsi gesztenyék
- NYÍRGYULAJI GESZTENYE ÓVODA, BÖLCSŐDE ÉS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT
A társas kapcsolatok ápolása, mondhatni a csoportunk kedvenc témaköre.
Nagyon szeretik a barátságot. Minden gyermeknek van 1-2 legjobb barátja a csoportban. Észrevehető, hogy amikor hiányzik valakinek a barátja betegség vagy egyéb ok miatt, akkor nem találja a helyét, de ilyenkor alakulnak újabb játszócsoportok, és olykor nagyobb barátságok is szoktak alakulni.
Észreveszik, ha egy társuknak szomorúbb napja van, és próbálják jobb kedvre deríteni.
Viszont néhányszor tapasztaljuk azt is, hogy egy-egy konfliktus alkalmával elhangzik a „Nem leszek többé a barátod” mondat. Van olyan gyerek, aki ügyet sem vet erre, és játszik tovább másik kis baráttal, de van néhány gyermek a csoportban, akiknek igazán mély érzelmi világuk van, és számukra drága kincs a barátság, ezért nagyon szomorúak lesznek. Nem avatkozunk bele egyből a konfliktusok megoldásába, mert szeretnénk, ha törekednének az együttműködésre, önállóságra, empátiára. Amikor úgy ítéljük, hogy segítségre szorulnak, akkor megbeszéljük a történteket, átgondoljuk, belegondolunk egymás helyzetébe, és próbáljuk felidézni az együtt eltöltött boldog pillanatokat, és elmondjuk, hogy mit szeretünk a másikba, valamint azt is, amit kevésbé.
A boldogságóráinkat minden esetben relaxációval kezdjük, amit nagyon szeretnek a gyerekek. A mostani boldogságóránkat az „Égig érő fa vagyok” gyakorlattal szerettem volna kezdeni, de megváltozott a véleményem, mert a tevékenység kezdete előtt, a lányok hajba kaptak, és elég frusztráltak voltak. Jobbnak láttam a „Haragom kifújom” gyakorlattal lecsillapítani őket. Érzékelhető volt rajtuk, hogy lecsillapodtak.
Majd a tavalyi évben kedvencükké vált „Kis barátom, hogy vagy?” játékkal fellendítettük a témát, és azonnal átszellemültek. Ekkor volt egy kislány, aki azt válaszolta, hogy szomorú kissé, mert hiányzik az apukája. Ezt a kislányt és a testvérét, az apukája egyedül neveli, mert 3 éves korában, az anyukája elhagyta őket. Mindenki nagyon empatikus a kislánnyal a napok folyamán, és mintha éreznék, és tudnák, hogy neki több babusgatásra van szüksége, ő a csoportunk „kicsinye”.
A „Mindenkinek van barátja” játékkal mentünk tovább. Nagyon jól kirajzolódtak a kapcsolatok, és az is kiderült, hogy a jelenlévő gyerekek közül, egy gyerek sincs perifériára szorulva. Ezt követően párokat alkotva közösen táncoltunk Bagdi Bella- Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek című dalára.
A témát a munkafüzetükben található feladatokkal zártuk.