Boldogságóra Program

Október – Az optimizmus gyakorlása
Beszámoló

Október első Boldogságóráján újra megszólalt a Szeretet-ábécé dal, ahol az O betűnél ezt hallhattuk: „O, olyan optimista vagy…” A gyerekekkel ízlelgettük az optimizmus fogalmát. Mit jelent az optimista? Milyen, aki optimista? Hogyan szemléli a világot? Példákkal erősítettük meg a szó jelentését.
Meghallgattuk a hónap dalát is, a fiúk táncra perdültek a ritmusos zenére.
Optimista szemüveget készítettünk, amely egész hónapban segített nekünk optimistán látni a mindennapokban.
Nem tudom már honnan jött az ötlet, de a hónap jelképe nekünk a kis optimista madárijesztő lett, egy kis papírbábocska képében. Ő sietett segítségünkre, ha problémánk adódott, ha valakin elkeseredettséget vélt felfedezni. A lányok színeztek nekünk egy másik madárijesztőt is, akit olyan vidám színezetű ruhába öltöztettek, hogy rá nézve nem volt olyan, akinek ne csalt volna mosolyt az arcára. 😊

Október 4-én nagyon boldog napot töltöttünk el az Állatok Világnapján. Mindenki állatmintás ruházatban érkezett reggel, és magával hozta kedvenc plüssállatát. Az iskolai szuper programokon is részt vettünk: reggeli tornán megmozgattuk a kis plüssállatainkat, állatos dalokat énekeltünk, a tornateremben állatok mozgását utánoztuk, leküzdöttük az akadálypályát. A gyerekek legnagyobb örömére délután egy kutyabemutatót tekinthettek meg. A magyaróra is a világnaphoz kapcsolódott. A füzetünkbe az ábécét tanulva, állatneveket gyűjtöttünk és írtunk le betűrendben. A Bolyai Galériában közösen megnéztük „A kedvenc állataink” című kiállítást, ahol a mi állatos rajzaink is megtalálhatóak voltak.

Az egyik napon a gyerekeknek először csak elmeséltem „A mesebeli kis szűcs” történetét. Nagyon tetszett nekik. Hát még, amikor egy másik alkalommal interaktív formában el is játszottuk a hozzá kapcsolódó feladatokkal együtt.
A mesterséggel már megismerkedtünk a Sehallselát Dömötör vers tanulásakor, így jól tudtuk, mivel foglalkozik a szűcs, de a mesebeli alakja még különlegesebb volt. Optimista ládikójába beletettünk mindent, amire szüksége volt. Varázs-varrótű, meleg prémek, optimista szemüveg…Megtanítottuk a kis állatokat bizakodóan gondolkodni, örömtelien élni. El is készítettük papírbáb formájában is őket. A Panasz erdőt átvarázsoltuk Remény erdővé. Itt találtak új otthonra a kis optimista állatok.

A hónap másik feladatán is sokat munkálkodtunk, hogy létrehozzuk az Optimista Birodalmat.
Megfogadtuk, hogy optimisták leszünk, pozitív gondolatokkal szállunk szembe a problémákkal. „Tappancsnyomunkat” adtuk rá. A papírból kivágott nyomatokból aztán alkottunk, méghozzá egy vidám napocskát, egy szép őszi fát. Felkerültek az októberi Optimista Birodalom faliújságunkra. Elkészítettük hozzá a süniket is, akik optimista gondolatokért kutattak az avarban. Meg is találták! A gyerekek felolvasták egymásnak a pozitív gondolkodást segítő mondatokat. Majd kipróbáltuk az Optimista-folyosó jótékony hatását, amikor a folyosón végigsétálva dicsérő, biztató szavakat súghattak egymásnak.

Az október 23-i megemlékezés, ünnepség kapcsán is beszélgettünk. A gyerekeket nagyon megrendítették a képek, amelyeket e történelmi események kapcsán mutattam nekik. Ismét feltettük az optimista szemüvegeket, hogy reménykedve nézzünk a jövőbe.

Október 25-én részt vehettem Budapesten a Boldogságóra Program Jubileumi címátadó ünnepségén, aminek nagyon örültem.
A gyerekek másnap nagyon vártak vissza, nagy öleléssel fogadtak, meg kellett mutatnom nekik az oklevelet, amelyet kapott az iskola. Megmutattam nekik az ünnepségen készült képeket is. Nagyon kedvelem Bella „Repülj velem” című dalát, amit a rendezvényen eljátszottunk, rájöttem, hogy ennek az osztályomnak még nem is tanítottam meg. Így azt vittem kis diákjaimnak ajándékba, hogy megtanultuk a dalt, többször elénekeltük, eljátszottuk.

Az őszi szünet előtti utolsó napon nem volt kedvező az időjárás. De minket sem a hűvös, sem a sötét felhők nem tántorítottak el. Azért is útra keltünk, iskolánk előtti téren megtartottuk a hónap utolsó boldogságóráját, az „Avartalálkozót”. Eljátszottuk, hogy kis erdei állatok vagyunk, mozgolódtunk a képzeletbeli őszi erdőben, készülődtünk a télre, majd a hideg ellen összebújtunk.
Esernyő alá álltunk, és optimistán, nevetve megmutattuk mindenkinek, hogy nekünk az ernyő alatt süt a nap!! Nézzétek csak meg a fotónkat!
Ebben a hónapban is kedvük szerint készítettek rajzokat a gyerekek a Boldogságóra füzetükbe, leírták gondolataikat a témához kapcsolódóan.
Csodálattal figyelem, ahogy a gyerekek tudatába, lelkébe beépülnek a Boldogságórák „tanításai”. Például az egyik nap a hetes így jelentett nekem: Ági néninek optimistán jelentem, nem hiányzik senki. Érzékenyek a természet szépségeire, az őszi olvasmányaink is segítettek ebben bennünket. Az utolsó tanítási napon az egyik kislány meglepte társait, halloween ajándékot hozott nekik. A hónapban sok kis szülinaposunk, névnaposunk volt, akik szeretetteljes köszöntésben részesültek.

Képek