Kisvárdai Egyesített Óvoda, Móricz Zsigmond Úti Tagintézmény

unnamed.png

Az első témával és magával a Boldogságórával való ismerkedést egy egész hétre terveztem a nagycsoportos korú gyermekeknek a Katica csoportban. A csoport egy részének újdonság volt még, ezért lelkesen készültem és izgatottan vártam a gyerekek reakcióját. A gyerekekkel egy hálafát készítettünk el, egy hatalmas csomagolópapírra. A hónap elején gyűjtőmunka keretein belül, faleveleket hoztak a gyermekek az óvodába. Ezeket később befestettük és papírra nyomdáztunk velük. Szép színes falevelek készültek, melyeket kivágtunk, majd ezekre a falevelekre kerültek fel, azok a mondatok, hogy ki, miért hálás. „Hálás vagyok az anyukámért.” , „Hálás vagyok,hogy a Katica csoportba járhatok.”, „Hálás vagyok a nyunyókámért és a cumimért.” A foglalkozásokat a Boldogságóra mondókákkal kezdtük meg, illetve velünk volt Boldog Dóra is, aki a csoport nagy kedvence lett, ismét. Ezt követte a relaxáció, azaz a zenehallgatás. A gyerekekkel kényelmesen elhelyezkedtünk a szőnyegen, volt aki le is feküdt. Becsuktuk a szemünket és együtt meghallgattuk Bagdi Bella: „Szép nap ölelj most át engem” című dalát.
A mese után pedig megbeszéltük a kérdéseket – Ki járt már erdőben? Milyen érzés volt? Mit érzett a fa, hol fájt neki? Nekünk hol van a lelkünk? Ott érezzünk a szomorúságot, a boldogságot és a hálát. Majd zárásként arra kértem őket, hogy meséljék el, hogy ők éreztek-e már valaki iránt vagy valamiért hálát, ami szintén boldogsággal töltötte el őket.
A hónap végére tele lett a hálafa színes falevelekkel és „hálás dolgokkal”. Ezt a fát az öltözőnkben helyeztük el, amin szülők szívesen s örömmel olvasgatták nap, mint nap a hálás üzeneteket.
A Csiga-biga csoporton gyermekek szintén hálafával dolgozták fel, ezt a csodálatos témakört. Mind a két csoportban örömmel tevékenykedtek a gyermekek s látszódott, hogy napról napra, érdeklődőbbek voltak s boldogság töltötte el a szívüket.

Képek