„Hálás vagyok”

„Hálás vagyok”

A hála gyakorlása
Csoportunkban először kerül bevezetésre a Boldogságóra, így ezeknek a gyerekeknek ez az első találkozásuk a programmal. Csoportunk tagja 26 fő 4-5 éves gyermek. A szeptemberi téma, a hála gyakorlásának megismertetése a gyerekkel pozitív érzésekkel párosult. A hónap dalát hallgattuk meg behunyt szemmel, ülve mozogtunk rá egyénileg. A magas csoportlétszám és a mindennapi hangos alapzaj dacára, a dal után csendben várták, hogy mi fog történni. Kérdésemre, hogy ki hallotta már a hála kifejezést, többen mondatba foglalták, hogy kinek miért hálásak. Válaszuk teljesen adekvát volt, ami azért nem meglepő, mivel a hétköznapokban gyakran használjuk ezt a kifejezést és gyakori magyarázattal szolgálunk a gyermekeknek arról, hogy nem természetes, hogy majdnem minden kívánságuk teljesülni szokott.
Heti témánkhoz is kapcsolódva, ami a költöző madarak volt, elmeséltem A hálás kisfecske című mesét, aminek kapcsán beszélgettünk a mesében megjelenő érzésekről, a szereplő hála érzéséről. Nehezen várják még meg egymás gondolatának végét, de türelemre, kivárásra tanítjuk őket. A mese után mindenki megfogalmazta, hogy kinek és miért hálás, amit lejegyeztem és a kiragasztottam jól látható helyre. A válaszok teljes mondatok voltak, ok-okozati összefüggéseket, valós érzéseket megfogalmaztak. Legtöbben valamelyik családtagjuknak hálásak, de voltak, akik egyik csoporttársukat említették meg.
Stabil pontunkat kerestük egy lábon állva egy kis fecske tornával, majd Bagdi Bella Szép nap ölelj most át engem című dalára szétszórtan sétáltunk és akivel összetalálkoztunk, azt megöleltük.
Végül kis fecskéket színeztünk és ők is a faliújságon útnak indultak csoportunkból. A résztvevők jól érezték magukat a tevékenység során.

Képek