Hálafa

Hálafa

Az új tanévben is Hálás vagyok, hogy újra együtt lehetünk. A Breki csoportosokhoz megérkezett Boldog Dóra, és barátja, Lelkes Lóri is. Az új kiscsoportosainknak is bemutatkozott Dóra, minden gyermekkel kezet fogott, a nagyobb gyerekek már ismerősként üdvözölték.
Dóra elmesélte, hogy ha ő érkezik vendégségbe, akkor mindig valami jó dologról mesél, most először arról, hogy szeptember 20- án a gyermekek világnapja van. Két Föld- féltekén mutatta meg, hogy mennyi országban élnek gyerekek, milyen a ruhájuk, bőrszínük. Megkerestük a magyar kislányt is. Másnap a Hála világnapján érkeztek hozzánk, el is mondta Dóra, hogy ő milyen hálás, hogy újra itt lehet velünk, és, hogy találkozott régi barátjával, Lórival is. Megbeszéltük, hogy miért lehetünk hálásak, legtöbb gyermekünk az Anyukájának, mert megvesz ezt- azt… Dóra elmondta, hogy ő hálás a kezének, lábának, fülének… így már néhányan át tudták alakítani a háláról való gondolatukat. Pl. ” Hálás vagyok Anyának, mert elvitt a játszótérre, a játszótéren lógtam a mászókán, hálás vagyok a lábamnak, hogy meg tudott tartani…” „Hálás vagyok, mert új barátaim vannak.”
Meghallgattuk a Szép nap ölelj most át dalt, ami nagyon tetszett a gyerekeknek. Zene közben át is öleltük magunkat. A délutáni altató mese után újra bekapcsoltam a zenét, a gyerekek örömmel hallgatták, másnap az egyik kiscsoportos gyermekünk már várta, és „számon kérte”, hogy mikor kapcsolom már be?
A csoportban dolgozó felnőttekkel, gyerekekkel közösen készítettük el a Hálafa meséhez az illusztrációt, és Dóra segítségével el is meséltem. Aztán egy saját Hála- fát is készítettünk, amire a kezüket átrajzolva, őszi színekkel beszínezve készültek a levelek, közben beszélgettünk, hogy miért hálásak, a gondolataikat ráírtam az ujjakra.
Úgy érzem, egyre jobban azonosuknak a gyerekek is a Boldogságórák témáival, szülői értekezleten újra elmondtam a szülőknek, hogy miről is szól ez a program, felőlük is pozitív hozzáállás mutatkozott. Hálás vagyok érte.

Képek